Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Ötödik könyv: Az ország védelme Debreczenből

Második fejezet. Hadi működések a főváros elveszte után. 305 törvényszék elébe kell állani." „Az még nem, viszonzá Sze- 1849. Márcz. mere, de lehet azzá; most még csak veszélyes ember, akiben mély boszuérzet s nagy horderejű nagyravágyás lappang. E kettő ó't messze viheti. Ó mindenesetre büntetést, Dembinski elégtételt érdemel." Kossuth eleinte komolynak s hidegnek mutatta magát irányában; a történtek felett pedig vizsgálatot tétetett. Ez végbemenvén, a tisztikar maga elismerte, hogy a történteket a hadi fegyelemmel megegyeztetni nem lehet. Görgey, hogy még önvádolása s illetőleg maga mentsége által is terhelje Dembinskit s lehetetlenné tegye megmaradását a fó'vezérletben, kijelenté: „hogy az alvezéreknek ily rendkívüli fellépése a fővezér ellen annyira nem férhet meg a hadi fegyelemmel, miszerint ha ő volt volna Dembinski, s irányában így tagadta volna meg az engedelmességet Görgey, ő Görgeyt főbe löveti vala; s ezt azért mondja, hogy a kormány győződjék meg, hogy midőn ő életét, s mi előtte még szentebb, katonai becsületét is kész volt koczkáztatni, azt csak azért tehette, mert lelkének legbensőbb meggyőződése szerint úgy látta a dolgokat, hogy ha a fővezér parancsának engedelmeskedik, a hazát igen nagy veszély érendi vala." A viszály kiegyenlítése nem volt könnyű feladat. A rövid vizsgálatból is kitűnt ugyan, hogy a fővezér intézkedései nem mentek minden hibától: mindazáltal a fegyelem szigorának sérthetetlensége múlhatatlanná tette azt is, hogy Dembinskinek elégtétel adassék. De épen ebben volt a nehézség. Görgey ügyét az egész tisztikar magáévá tévén, őt megbüntetni nem lehetett. Ezenfelül az apróbb viszályos kérdések megvizsgálására sem lehetett a körülmények közt, melyek a seregnek hosszabb tétlenségét egyátalában nem engedték, elegendő időt fordítani. Kossuth tehát akként vágta ketté a csomót, hogy a tisztikar magaviseletét, mely szerint a fővezér iránt bizalmatlanságot nyilatkoztatott, határozottan rosszalta. Bár ekként Görgey a tisztikar által fedve, büntetlenül maradt, Dembinski mégis, figyelembe vévén a körülményeket s lehe Horváth M. A függetlenségi harcz tört. II. 20