Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Ötödik könyv: Az ország védelme Debreczenből

298 Ötödik könyv. Az ország védelme Debreczenbol. 1849. Febr. Dembinski, minden kérelmek s ösztönzések daczára, akaratánál állhatatosan megmaradván, néhány óráig még fegyverben hagyá a sereget, várva, nem támad-e az ellenség; estenden pedig azt tanyáira oszlatá. Más nap, márczius l-jén, az egész sereget két csapatban Poroszlóra rendelte. Görgey Visszavonu- hadtestének az Eger folyó balpartján, Sz.-Istvánon, Lövőn, 1aSióra°SZ Négyesen —, Klapkáénak és Szekulics hadosztályának az nap Eger-Farmoson kell vala meghálnia. Délig havas zivatar fedé seregünk hátrálását; ekkor azonban Windischgratz, arról eló'örsei által hírt vévén, azon gondolatra jött, hogy hadainkat Poroszlón megelőzvén, megsemmisítse vagy elfogja. Zeisberg Erdőtelken lévő hadoszlopát tehát Poroszló felé, Csórics hadseregosztályát pedig s Montenuovo lovas dandárát azonnal Eger-Farmos felé, többi hadait végre Mezőkövesd irányában indíttatja meg. Azeger-far- Mintegy három óra tájban bukkant az ellenség Klapka előhadaira, ki a helységbe pár óra előtt érkezett vala meg, s mihelyt a támadásról jelentést vett, Szekulics és Máriássy osztályainak fedezése alatt hadtestének többi részeit szerencsésen ugyan, de a fellágyult út miatt mondhatatlan bajjal, átvezette az Eger szűk hidján a folyam jobb partjára. Követte aztán ezeket Máriássy osztálya is, melynek utóhada a hidat is felégette az osztrákok előtt, kik a balparton nyomultak előre. A beállott sötétség azonban véget vetett az ágyuharcznak, melyben a mieink közöl mintegy 120-an estek el vagy sebesedtek meg. A nehézségek nagyja azonban csak ezután kezdődék. Az ellenség oly nagy közelében az éjet nem tölthetvén, hadtestünk kénytelen volt menetét Poroszló felé folytatni, oly uton, mely mocsárokon, vizöntéseken vezetett keresztül. A legénység több helytt majdnem övezetig gázolt a mocsárban, s az ágyukat s társzekereket is, melyek elől számos ló kidőlt, jobbára maga kényteleníttetett átvonni a posványokon. És mind ezek felett* az élelmi szerek, hiányos rendelkezés miatt, kéznél nem lévén, már harmad napon éhséget szenvedett a sereg. Ember, ló mondhatatlanul kicsigázva