Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Ötödik könyv: Az ország védelme Debreczenből

Második fejezet. Hadi működések a főváros elveszte után. 295 tetőn, s a többi hátráló osztályokat is felvévén, oly tekintélyes ISÍO. Feur. helyzetben tűnt elő, hogy miután hat század huszára a Tótfalu irányában előrenyomuló lovasságot visszaűzte, Windischgrátz azontúl ágyúzással fejezte be a két napi harczot. Dembinski éjjelre Makiáron tartá fő hadi szállását s hadosztályaink is részint ott részint Kerecsenden, Füzes-Abonyban és Szíhalmon pihenték ki a két nap fáradalmait. A császáriak viszont Kálón, Kápolnán és Debrőn tölték az éjet. A császáriak tehát győztek, mert ők tartották meg a csatatért. Az ütközet eredménye azonban, mivel az erélyes üldözés be nem következett, igen csekély maradt. Ok veszteségöket 352 emberre, köztök 17 tisztre—, a mieink a holtakat és sebesülteket 1200-ra, a foglyokat 600-ra számították. Ezen utolsók jobbára a Zanini zászlóaljbeliek voltak, kiknek őrnagya, Venturini, néhány nap múlva főbe lövetett. A két napi harczból, melyben az ellenség bizonyára nem sok előnyt nyert győzedelmével, eléggé kitűnt, hogy seregeink, újoncz létök daczára is, már annyira megszokták a tüzet, hogy egyenlő számú ellenségtől nincs többé mit tartamok, ha a vezénylet mindenben megfelel a maga feladatának. De épen ebben volt a hiány a két napi ütközet folytában. Dembinski még részrehajlatlanok által is sokfélekép gáncsoltatott, hogy elmulasztá hadainkat idején annyira öszpontosítani, hogy azoknak minden osztályai részt vehettek volna a harczban: ő maga is megvallotta, hogy a támadást még nem várta. Gáncsoltatott, hogy miután ez mégis megtörtént, oly hosszú harczvonalon nyujtá el a sereget, melyen csak támadólag — mire azonban az öszpontosíttatlanság miatt ereje nem volt, de védőleg nem lehetett sükerrel működni. Dembinski maga Görgey hadtestének táborkari főnökét, Bayer ezredest gáncsolta, hogy parancsát, mely szerint Guyont és Kmetyt a másod napi harczra a vonalba rendelte, pontatlanul, késedelmesen teljesítette. Ez részben való ugyan; de Bayer s mások szinte nem alap nélkül viszonzák neki, hogy miért mulasztá el Guyon és Kmety hadosztályainak mindjárt az első napi harcz kez-