Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Ötödik könyv: Az ország védelme Debreczenből

Első fejezet. A közügyek. Windischgratz bevonúltakor Budapestre. kimerítő fáradalm ak közt a hadsereg organisatiója, valamint szaporítása s megszilárdulása csak jámbor óhajok maradának. „Hibáztam, midőn a bicskei főhadiszálláson, engedelmeskedtem a honvédelmi bizottmány azon parancsának, hogy a hadtestet az első vonalba, Buda alá visszahúzzam; mert ezen, csak kevéssé indokolt visszavonulás által a hadtest azon kétes világba helyeztetett, mintha az igaz ügy a komoly ütközetet kerülné. Azonban én a parancsot azon hatóságtól nyertem, melyet az ország által választott s V. Ferdinánd királyunk által megerősített magyar felelős hadügyminiszter, Mészáros tábornok is, mint legfelsőbb kormányhatalmat elismert s még folyvást elismer, miután annak megbízásából a tiszai hadtestnek vezérletét az ellenségesen ellenünkbe állított gróf Schlick tábornok ellen maga is elvállalta s aegise alatt még folyvást viszi. És én ezt azon nyugodt öntudattal tehettem, hogy semmi törvénytelenséget nem követek el és a vezényletemre bizott magyar királyi hadtestet sem vezetem hasonló törvénytelenségre, míg a honvédelmi bizottmány önmagát nem desavouirozta. „Miután azonban január l-jén 1849-ben, mikor a feldunai hadtest a megparancsolt visszavonulás első vonalában Buda alatt Hamzsabég, Tárnok, Sóskút és Bia mellett csatakészen állott, a honvédelmi bizottmány, a helyett, hogy hősies kitartás által a veszély közelében, azon bizodalmat igazolta volna, melyet mi annak loyalitásába helyezénk, a fővárost megfoghatlan okból elhagyá s ezáltal bennünket, és még inkább a tudtunk és beleegyezésünk nélkül az ellenséges sereg főparancsnokához küldött bizottmányt, tanács- és vigasztalan, sőt kétes helyzetnek átadá : akkor nem egyben közölünk azon gyanúnak kellett támadni, mintha azon magasságból, mely bennünket, mint Magyarország alkotmányos szabadságának védőit, megillet, azon mélységbe aláztattunk volna le, melyben a közönséges eszközöket önző magánérdekek elérésére sikeresen szokták felkeresni. Anélkül, hogy a honvédelmi bizottmány loyalitását, — bármennyire megingatta is bennünk