Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Negyedik könyv: A dynasztia nyilt háborúja az ország ellen s ennek önvédelme Budapest megszállásáig

Ötödik fejezet. Windischgii'itz fő- és mellékhudainak betörése. 209 Berettyó stb.'folyam ok alkalmas védvonalokat képeztek kiön- i84s. Decz. téseik- s mocsáraikkal. Jelenleg a folyamok és mocsárok keményen be lévén fagyva, gátot nem vethettek volna ugyan az ellenségnek; de annál több védelmet ígértek a tiszavidéki lakatlan, nagyterjedelmű puszták, melyeknek közepén Debreczen, az alföld legnépesebb városa emelkedik. Az e vidék tisztavérü magyar lakosságának szabadság- és hazaszeretete hatalmas erőfejtést tőn lehetővé. Másrészről azon veszélyek, melyek az ellenségre a nagy pusztákon, hol a községek egymástól nagy távolságra fekszenek, egy megtámadó nagyobb sereg élelmezési nehézségéből, az utaknak sokszor járhatlanságából s a vidéken elszórt városok lakosságának indulatából származhattak, oly reményekre jogosították fel a képviselőket, hogy e vidéken a nemzet elegendő időt nyerhet a haza sorsát elhatározó harczokra kellőleg felkészülni. Ehez járult, hogy e vidék kapcsolatban állott az épen e napokban félig megszabadított Erdélylyel, Bácskával és a Bánsággal, minél fogva azon seregek, melyek a különböző részeken működének, szükség esetében könnyen öszpontosíthatók valának. És e szerint a Tisza vidéke nemcsak az országgyűlés és a kormány székéül a legbiztosabb helynek, hanem a hadimunkálatok legczélszerűbb alapjának is mutatkozott. Batthyáni Lajos, jól tudván, hogy Kossuth pártjának Batthyániinnagy többsége mellett az indítvány elfogadását meg nem gá- ^éklkövettolhatja, azt meg sem kísértette, és csak arra szorítkozott, sée irántminek biztosan remélheté keresztülvitelét. Indítványt tőn ugyanis, hogy mielőtt akár a főváros közelében ütközet vívatnék, akár a kormány és országgyűlés távoznék, az országgyűlés egy választmányt küldene ki a maga kebeléből az ellenséges sereg fővezéréhez, mely neki békét ajánljon, vagy őt legalább fegyverszünetre birja, hogy azalatt aztán a kibékülésre további lépések tétethessenek. Miként látók, már több ízben tétettek békekisérletek a minisztérium, utóbb a püspöki kar, ismét később a feldunai hadsereg, sőt legújabban egy külhatalom által. November Horváth M. A függetlenségi harez tört. II. 14