Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Negyedik könyv: A dynasztia nyilt háborúja az ország ellen s ennek önvédelme Budapest megszállásáig

Negyedik fejezet. A tróuváltozás. 155 nyunknak tekintjük; ennek rendeléseiben az összes nemzetnek 184S- Nov­az alkotmányos többségben nyilatkozó akaratát hiszszük kije­lentve lenni; és valamint e meggyőződésünkben eddig min­den parancsait híven teljesítettük, úgy ezentúl is, sem biz­tatás sem fenyegetés által meg nem ingatva, rendeléseit kötelességünk szerint teljesíteni szentül fogadjuk. „Kijelentjük, hogy midőn fennálló kormányunk intéz­kedéseit az egész nemzet magáévá teszi: mi is legnagyobb készséggel ajánlkozunk, sőt követelünk a felelősségben részt venni. „Jelszavunk: alkotmányos jog és szabadság; ez alatt készek vagyunk minden megtámadás ellen, utolsó csepp vérig küzdeni, és ez alatt reménylünk minden törvénytelen erő és ármány ellen győzni! „A feldunai magyar királyi hadsereg nevében. Csányi László főkormánybiztos s. k. Görgey Arthur tábornok s. k." És valamint a sereg, mely magát magyar királyi hadse­regnek nevezte, úgy a törvények fentartásajmellett küzdőideig­lenes kormány s nemzetgyűlés is megőrzeni ügyekezett a törvényes király iránti tiszteletet s loyalitást. Azon rangú tisz­teket, kiknek kinevezése a király megerősítésétől volt a törvé­nyek által feltételezve, a kormány ezután is a király nevében s utólagos jóváhagyás reményében nevezte ki. Es azoktól, kik ezt tán nevetségesnek tartották vagy tartanák, méltán lehetne kérdezni : vájjon érvényesebbek voltak-e azon kinevezések, intézkedések és rendeletek, melyeket az udvari reactio a ki­rály nevében ugyan, de annak vagy tudtán kivííl, vagy szel­lemi gyöngeségével visszaélve, a törvényes formák nélkül, a törvények ellenére bocsátott ki? A nemzet egyedül a fennálló törvények s alkotmány védelmére fogván fegyvert, a törvény rendeletének a király iránti viszonyaiban legalább szinétakarta fentartani, midőn annak, a királyt mintegy fogva tartó s tőle minden közeledést elzáró udvari párt erőszaka és zsarnoksága miatt, valósággal is meg nem felelhetett. A király a nemzet tekintetében ellenség hatalmában volt; az ideiglenes kormány

Next

/
Thumbnails
Contents