Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Negyedik könyv: A dynasztia nyilt háborúja az ország ellen s ennek önvédelme Budapest megszállásáig

Harmadik fejezet. A háború Erdélyben Kolozsvár elvesztéig. 151 képes ellentállni Puchner 17 ezernyi rendes seregének, ha isis. Nov. ez azt megtámadná. Ez esetben Nagy-Várad s Debreczen is legnagyobb veszélyben forgott; pedig épen e vidékre szándékozott visszavonulni a kormány és országgyűlés, ha Windischgrátz betörése következtében, Budapestet megvédeni képes nem lenne. E körülmények közt, miután Pozsony vidéke Görgeynek majdnem 25 ezerre növekedett serege által tűrhetőleg védve volt, a galicziai széleken egy tábor összevonása, s Erdély, vagy legalább is e tartomány éjszaknyugoti részeinek visszafoglalása, legégetőbb életkérdései lőnek a honvédelmi bizottmánynak. Tett is ez, amit a nehéz körülmények közt tehetett. A bács-bánsági sereget, mint elbeszéltük, a közép Tiszához, Szolnok tájára rendelte; Eperjes táján, Pulszky alezredes vezérlete alatt, jobbára újoncz honvédekből és nemzetőrségből, mintegy tízezernyi tábort alkotott; körülbelül ugyanannyira emelte az erdélyi hadaknak Czecz alezredes alatt Csúcsára vonult romjait. Ezen utolsó pont látszék nemcsak legveszélyezettebbnek, de egyszersmind legfontosabbnak is. A felett, hogy itt az ellenség már hazai földön állott s dühös kegyetlenséggel mészárolta, irtotta a magyar fajt s pusztította annak birtokát, — itt nemcsak védelemről volt többé szó; hanem sürgető szükségnek mutatkozott, hogy az ellenség visszanyomatván, kormányunknak azon erőforrás is megint felnyíljon, mely Erdélynek magyar és székely népségéből a nemzeti ügy támogatására folyhat. Kossuth ez okból Erdélyt minden áron visszafoglalni kívánván, nemcsak a csúcsai sereg szaporításáról, hanem oly vezérről is gondoskodott, kinek tehetségei s tapasztaltsága egyelőre is kezességül szolgáljon a győzedelemre. Ő tehát Bem József lengyel tábornokot nevezte ki vezérül, ki aztán rövid idő alatt, valóban nagy fordulatot hozott Erdély s ezáltal az egész ország ügyeibe. De mielőtt hadjáratának elbeszélésébe fognánk, egy főfontosságú eseményt kell elmondanunk.