Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Negyedik könyv: A dynasztia nyilt háborúja az ország ellen s ennek önvédelme Budapest megszállásáig

1 ,—J ELSŐ FEJEZET. Az ország hangulata. Békekivánatok s kísérletek. Hadi készületek. Mióta Olaszországban az osztrák fegyvernek mosoly- 1848- 0ktgott a hadi szerencse; mióta Németországban a nemzeti egye- VÍSSZAsülés tervei az udvarok cselszövényei által háttérbe nyomat- tekiutéstak : a reactionak Magyarországban nem az volt czélja többé, hogy az aprili törvények mellőztessenek s minden a régi lábra állíttassék; hanem az, hogy Magyarország fegyvererővel legyőzetvén, ó's alkotmányától megfosztassék s az osztrák császárság örökös tartományaival egyesítve, ugyanazon kormány alá vetessék. Innét magyarázható, miérthogy az udvari párt, mióta Jellasics betörése által nyiltan, s az október 3-kai nyilatkozvány által még nyiltabban lépett fel, semmiféle oly szabályhoz nem nyúlt, mely a viszályok kiegyenlítésére hidúl szolgálhatott volna; sőt inkább minden intézkedései oda irányoztak, hogy a szakadás még tágabbá, a kiegyenlítés még lehetetlenebbé váljék. Az udvar politikája bizonyára nagy fordulatot tett, mióta magát eltökélte, letérni a jog és törvény, az igazság és méltányosság ösvényéró'l. Láttuk, mikép a reactio, míg magát gyöngének érzé, csak titkon szítogatá a lázadást, a fellázadt népfajokat titkon segítette pénzzel, hadiszerekkel, vezérekkel; utóbb a császár neve s tekintélye alá bújva, a trón mögött ellenkező' rendeleteket tőn azokkal, melyek a király által a törvényes kormány közbejöttével adattak ki; a dynasztia 1*