Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Negyedik könyv: A dynasztia nyilt háborúja az ország ellen s ennek önvédelme Budapest megszállásáig

Harmadik fejezet. A háború Erdélyben Kolozsvár elvesztéig. 127 egy igazgató kormány tanácsot alkottatni, mely bécsi uta- 1848- 0ktsítások szerint intézkedjék. „Éljen az osztrák kormány!" „A Balázsfalván összegyűlt román nép.': E nyilvános végzéseken kivül azonban, melyek a hadi kormány és szász vezetők befolyása alatt alkottattak, az oláh nép vezérei és előbbkelői, kik a néptömeg szétoszlása után még mintegy kétszázan maradtak Balázsfalván, Belecesku, bukaresti tanár és Eliád, oláhországi emissáriusok jelenlétében még más titkos végzéseket is alkottak, melyeknek czélja nem kevesebb volt, mint a magyarok kiirtása s egy önálló, DacoRománia felállítása. Egész Erdély praefecturákra, minden praefectura több tribunátusokra osztatott, úgy, hogy minden 10 helységre egy tribunus jutna. A praefectusok és tribunusok kineveztettek s megbízattak, hogy illető kerületeikbe menvén, a népet e határozatokról értesítsék, felfegyverezzék s táborokba gyűjtsék. Választatott egy középponti ideiglenes kormány is s annak tagjaiul, Barnucz alelnöklete alatt, Laureani, Belecesku, Treb, Czipariu, Eloriánu, Branu stb. neveztettek ki. Megválasztattak továbbá a praefectusok is, kik közöl leghíresebbekké lettek : Mikás Ferencz, elébb ügyvéd; Axente Szever, hivatalától püspöke által felfüggesztett ó-hitű pap; Janku Ábrahám, volt táblai írnok, az úgynevezett havasok királya; és Salamon Miklós, ki arról lett nevezetes, hogy nem öletett s pusztíttatott mint a többiek. E választások tudtára adattak a szász gróf helyettesének is, ki azokat a gróf távollétében helybenhagyván, hozzájok a szászok részéről Müller Károly segesvári, Langer Péter brassói tanácsnokokat és Roth papot nevezte ki tagokúi. A gyűlés után a kinevezett praefectusok és tribunusok illető kerületeikben megjelenvén, népgyüléseket tártának s a népet fegyverre szólították. Kolozsmegyében már szept. végén több helység, Sz.-Péter, Tusony, Sz.-György stb. tényleg fellázadt s felfegyverkezvén, a hegyeken várta az urak katonáit, kik, tribunusaik bizonyítása szerint, az urbért akarják