Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)
Negyedik könyv: A dynasztia nyilt háborúja az ország ellen s ennek önvédelme Budapest megszállásáig
102 Negyedik könyv. A háború kezdete Budapest megszálltáig. Knicsanin a magyarok szándékairól értesülvén s meggyőződvén, hogy Tomassováczot a két vezér egyesűit hada ellen meg nem védheti, elhatározta magát, hogy az egyesülést megelőzve, Damjanicsot a következő éjen Jarkováczon támadja meg, miről titkon e helység lakosságát is értesíté, s miután az Alibunárból kiűzötteket is összeszedte, mintegy 6000-nyi seregével és 20 ágyujával Jarkováczra indult. Damjanics a jarkovácziak színlelt barátságát őszintének tartván, a több napi fáradság s a nagy hideg daczára is szabad ég alatt töltött két éj által elcsigázott, nyugalomra vágyó hadát a házakba szállásolta, hol a vitézek csalárd gazdáik által tettetett szívességgel fogadtattak, vacsorával, borral, pálinkával bőven megvendégeltettek. De éjfél utáni egy órakor váratlan puskázás, majd ágyulövések riaszták fel mély álomba merült vitézeinket, s a visszavonult előőrsökkel ellenség is tolult be a helységbe. Az álomtól mámoros magyarok sietséggel gyülekeznek; de szörnyű meglepetéssel látják, hogy nem csak a betolúlt ellenséggel, hanem az áruló lakossággal is van dolguk, kik a házak és istállók padlásairól s tetőiről, sőt a házak előtti fákról is lövöldöznek nem rég annyi vendégszeretettel fogadottvendégeikre. Az ágyú-, lőszer- spodgyász-szekerek, melyek azonnal a Berzava-csatorna hídja felé indíttattak, az utat több helytt elállván s a lövöldözés által elszilajult lovak által lefordíttatván, a zavart és rendetlenséget rémitőn növelik. E rendkívül veszélyes helyzetben a 9-dik honvédzászlóalj, melynek egy része állott az előörségen, leghamarább összeszedte magát ; kevés idő múlva a Waza-féle zászlóalj is hozzácsatlakozik; és azután a sötét éjben mind a két részről borzasztó vérontás kezdődik. Minthogy az ellenség a helységet megszállván, minden kimenetet erős csapatokkal s ágyukkal rakott meg, a mieinkre pedig a házakból is minden felől iszonyú tüzelés kezdetett, a sereg ezen elvágott részének nem volt egyéb módja a menekülésre, mint magának utat törni a szabadba. De a számra sokkal erősebb ellenség az előrenyomu-