Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 2. kötet (1871)

Negyedik könyv: A dynasztia nyilt háborúja az ország ellen s ennek önvédelme Budapest megszállásáig

94 Negyedik könyv. A háború kezdete Budapest megszálltáig. is48. Nov. kötözték, az országútra hurczolták, s ott kínzások közt fejezték le. Damjanics a lagerdorfi győzelem után magát minden megtámadtatás ellen fedve látván, a bányakerület biztosítása végett Asbóth Lajosnak Oraviczán tanyázó hat száz főnyi csapatát három gyalog s egy lovas századdal szaporítá. Asbóth, ekként megerősíttetvén, a császáriak által nov. 3-kán elfoglalt Bogsánt, honnan két bányahivatalnokot fogságba vittek, szándékozott visszavenni, s az ott tanyázó 50 dzsidást, 300 karánsebesi katonát s ugyanannyi fegyveres parasztot, ha lehet, fogolylyá tenni. Indulását e végett titokban rendezte el. De a császáriak mind a mellett is idején észrevették őt s Bogsánból még Asbóth megérkezte előtt kitakarodtak. Damjanics az ellenség ezen megmenekűltét Asbóth hiányos intézkedéseinek tulajdonítván, a küldött segélyt haragjában visszarendelte ; miből aztán szinte meghasonlás támadt a két főnök között. A togsáni A császáriak erről értesülvén, Bogsánt visszafoglalni kívánták; s Appel tábornok Prebul helységben elegendő erőt gyűjtvén, nov. 14-kén levél által szólítá fel Asbóthot, „ürítse ki túlnyomó ereje előtt a várost s ne okozzon vérontást, az ő czélja nem más lévén, mint a rendet fentartani s a birtokosoknak a felingerűit parasztok ellen ótalmat nyújtani." Asbóth a felhívásra tagadólag válaszolt, egyszersmind pedig Verseezre is jelentést tőn a Bogsánt fenyegető veszélyről. Kiss Pál, Damjanics távolléte alatt, azonnal küldött is két század honvédet s egy ágyút segedelmére; de az már későn érkezett. Appel a következő napon négy század végvidéki katonával s mintegy 2000 főnyi oláh csoporttal támadta meg a csak száz honvédtől s 350 nemzetőrtől védett várost. Asbóth azonban e maroknyi néppel is oly vitézül védte magát, s ágyúival az ellenség soraiban annyi kárt tett, hogy az este felé, huszonhat halottat és sebesültet vesztvén, a város alul visszavonult. A mieink vesztesége mintegy 15 halottból és sebesültből állott; az elsők közt találtatott Bónis, az erdélyi