Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 1. kötet (1871)
Első könyv: Az átalakúlás válságai
Harmadik fejezet. Erdély visszakapcsoltatása. 59 előbbkelő pedig a császárhoz küldetett, lényegére nézve ím IMS M''J" • a következő: A román nemzet kívánja : 1. Hogy alkotmányos, a többiekkel egyenjogú nemzetnek nyilváníttassák; évenként nemzeti gyűlést tarthasson s állandó nemzeti bizottmánya legyen. 2. Hogy az oláh egyház, minden felekezetesség s az unitus és nem-unitus nevezetek eltörlésével, egygyé olvasztatván, minden más ajkúak egyházaitól független legyen s mind azon jogokkal felruháztassék, melyekkel más nemzetiségek élnek. Minden évben egyházi zsinat tartassék, melyben polgári rendűek is részt vegyenek. E vegyes zsinat válaszsza a püspököket. Balázsfalván érsekség állítassák fel. 3. Hogy az úrbéri viszonyok s a dézma kárpótlás nélkül törültessenek el. 4. Hogy minden czéh és külvám szűnjék meg, az ipar és kereskedés teljesen szabad legyen. 5. A török kormánynyal s a dunamelléki tartományokkal az erdélyi oláh juhászokra nézve kötött szerződés akként újíttassák meg, hogy a kettős adó megszűnjék. 6. Hogy a bányatized törültessék el. 7. A szólás korlátlanul, a nyomtatás minden kezességi összeg nélkül szabad legyen. 8. A népgyűlések s egyesületek semmi módon ne korlátoltassanak. 9. Esküdt biróság állíttassák fel, s Ítélet előtt senki se fogassák el. 10. A végvidéki katonasággal kapcsolatban felállítandó nemzetőrségnél csak román nemzetbeliek alkalmaztassanak tisztségekre. 11. A hajdan románoktól birt s most mások kezén lévő földek amazoknak adassanak vissza. A Királyföldön s egyébütt lakó románok sérelmei orvosoltassanak. 12. A román papok a státus által látassanak el, egyenlőleg a többi felekezetek papjaival.