Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 1. kötet (1871)

Első könyv: Az átalakúlás válságai

HARMADIK FEJEZET. Erdély visszakapcsoltatása. A minisztériumnak azon négy fő feladata közt, melyek ms- APrilczélszerű megoldásától függött az ország újjászületésének sikerülte, jövőjének nyugalma s boldogsága, mint mondók, időszerint második volt: Erdély visszakapcsolása s az országba kebelezése. Erdély, bár a lefolyt századok viszontagságai alatt mind törvényhozási mind igazgatási tekintetben elszakadt Magyarországtól, melynek koronája alá tartozott: mégis mindig befolyása alatt maradt a civilisatiójára szintúgy mint alkotmányos szabadságára nézve, kivált 1825 óta, sokkal elébbre haladt nagyobb „testvérhazának". Ez oka, hogy valamint a közélet mezején divatos eszmékben s politikai és társadalmi intézményeiben s mozgalmaiban jobbára ettől vette az irányt: ugy minden nagyobb esemény által, mely Magyarországon lefolyt, rendesen lökést szenvedett. A Magyarország élettengerén támadt hullámok körvonalai Erdély keleti és déli havasainak bérczeinél végződtek. A Pozsonyban és Pesten felmerült események hírére Erdély népeinek kedélye is mindenütt megnyilt a szabadságnak. Különösen a Magyarországhoz való csatlakozásnak minden értelmesbek s haladni vágyók által rég ápolt, de a kormány és szövetségesei által mesterségesen letartóztatott óhajtása ellenállhatatlanul kitört a kedélyekben; s mind az, mi a nemzetet Magyarországban lelkesedésre ébresztette, Erdélyben