Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 1. kötet (1871)

Előszó

Előszó. XI a függetlenségre. Ha márcziusból szükségkép kellett volna következni a háborúnak ; a nemzetnek, legalább a történelmi téren, nem volt volna jogában a reformot indítványozni s keresztülvinni; — mit, úgy hiszem, alaposan senki sem állíthat. Én tehát egyátaljában nem tartom helyesnek azon felfogást, mely az 1848 és 49-ki függetlenségi harczot úgy állítja fel, mint utólsó felvonását ama drámának, mely 1825-tel kezdődék a nemzet életében. Nem; e dráma teljesen befejezve lőn a reformmal, melyet V. Ferdinánd az 1848-ki april 11-kén, az új törvényekben szentesített. Ettől kezdve egy új drámája nyílik meg a nemzeti életnek, mely — akár, kisebb mérvben véve, befejezettnek tekintessék a világosvári katastrophfal; akár oly nagy korszakra terjesztessék, hogy annak az 1848 és 49 csak első szakaszát képezze, — időszerint közvetlen követi ugyan amazt, de szoros okozati összefüggésben nincs vele. A szereplők is, bár jobbára a régiek, de más alapon, más indokoknál fogva, s más elemekkel lépnek a cselekvésre. Ennél fogva tehát én is összefúggesztem ugyan egymással a két korszakot; de a három újabb kötetet, mely az utóbbit tárgyalja, önálló formában nyújtom át olvasóimnak. Genfben, 1865 elején. Horváth Mihály.