Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben - 1. kötet (1871)

Előszó

Elöazó. IX A könyv formáját illetőleg sokáig haboztam: vájjon a „Huszonöt év történelmének" folytatása gyanánt, ugyanazon czím alatt, tegyem-e közzé e mindössze is csak 16—17 hónap történelmét, mintegy utólsó felvonását azon nagy nemzeti drámának, mely körülbelül 1825-tel kezdődött; — vagy önállólag ereszszem a világba? Egynémely érv amazt látszék javasolni. Azon események, melyek az 1848-ki april közepétől kezdve lefolytak, első tekintetre úgy tűnhetnek elő, mint szükséges következményei a reformnak, mely egy századnegyeden keresztül lépésről lépésre haladva, az 1848-ki márcziussal fejeztetett be. Mert kétséget nem szenved : ha nem, vagy másként történik az, mi az említett évi márcziusban s aprilban történt, a következő eseményeknek is hiányzik létoka; ha a nemzeti függetlenség márcziusban, úgy mint történt, teljesen nem állíttatik helyre: az év folytában nem kellett volna küzdeni a függetlenség fentartásáért. Némi okozati összefüggést tehát nem lehet tagadni a két korszak között. Ha azonban a dolog velejére hatunk, úgy látjuk, hogy okozatossági kapocs, mi szükségességet feltételez, tulajdonképen még sem létezik a betetőzött reform és a függetlenségi harcz között : az 1848-ki és 49-ki események nem szükséges következményei a márcziusban és aprilban végbement alkotmányos átalakúlásnak s érvényre jutott törvényeknek. Az összefüggés köztök csak esetleges. Te-