Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)

Hatodik könyv: Reformtörekvések a kormány részéről. A nemzet s kormány közti harcz a reformok iránya miatt

Harmadik fejezet. Egyéb kormányszabályok. 85 mányos útoni rendezését sürgette a törvényhozás előtt. Az 1845. alsó tábla valóban foglalkodott is e tartományi gyűlés ren­dezésével, de az illető javaslat, mint sok más fontos re­form, a fenforgott körülmények miatt nem válhatott tör­vénynyé. E törvényjavaslat is azok sorába tartozott, melyeket a kormány azért hiúsított meg, mivel a már akkor tervben lévő új kormányrendszerrel nem volt egybeférhető. Most tehát azon elhatározással hirdette ki a kormány e tartomá­nyi gyűlést, hogy azon nem csak a megalkotott közös tör­vényeket kihirdetteti, hanem egyszersmind magát e gyűlést is a maga elvei s érdeke szerint önhatalmából rendezendi. A bán s tartományi gyűlés elnöke utasítást vett Bécs­ből , hogy a gyűlési teremet akként rendeztesse, miszerint a báni levél által meghívandók korlát által különöztessenek el a többi, önként megjelenendő nemesektől. Meghivatni szoktak pedig báni levél által a főpapok s főrendűek, a királyi kamarások és tanácsosok, a báni s kir. ítélőtáblai s váltó törvényszéki ülnökök s közbirák. A terem e rende­zése félig meddig már a gyűlés rendezését is magában fog­lalta : a báni levél által meghívottaknak, kik a korlátokon belül, a zöld asztal körűi foglaltak helyet, a tanácskozási és szavazási —, a többieknek pedig, a korlátokon kivűl, a hallgatósági szerep lőn kimutatva. A gyűlés megnyittatván, mindenek előtt a múlt or- A gyuies szággyülésen megalkotott törvények olvastattak fel, szokás megnyitas" szerint latin fordításban. Majd egy királyi leirat olvastatott fel, mely által a rendek mindenek előtt a gyűlés rendezé­sére szólíttattak; mi végre aztán a bán egy bizottmányt nevezett ki. E kir. leiratból úgy látszék, a tartományi gyű­lés rendezése a többség elhatározására fog bízatni. De e csalódásban nem sokáig maradtak a rendek. Az alkotmá­nyos horvát párt, s ebből különösen Zágráb megye köve­tei, a terem önkényes és a nemességre nézve sérelmes ren­dezése miatt, azonnal felszóllaltak; s fondorlatot gyanítván,

Next

/
Thumbnails
Contents