Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)

Hatodik könyv: Reformtörekvések a kormány részéről. A nemzet s kormány közti harcz a reformok iránya miatt

68 Hatotlik könyv. A nemzet s kormány ellenkező reformirányai. hezítették a kormány kitűzött szent czéljának elérhetését. De talán el lesznek majd hárítva törvényszerű úton ezen akadályok. Várjuk be, lépésről lépésre, a tényeket, s majd azok után Ítéljünk az egész felett. „Aggodalmának oka nem az, hogy pártot igyekszik magának szerezni a kormány, pártot, mely erős legyen, és szilárd és hatalmas befolyású; mert hiszen ez a törekvés magában véve még nem törvénytelen; ezt teszik a kormá­nyok más alkotmányos nemzeteknél is. Sőt ez által némi­leg a közvéleménynek enged a kormány : mert nem tartja jónak, vagy törvényesnek a hatalom erejével fellépni; ha­nem a nemzet alkotmányos erejét kivánja használni kitű­zött czéljának kivitelére. Csak majd, ha ezen czél jó és törvényes, az eszközök is jók, törvényesek és becsületesek legyenek. „Nem akar ő kételkedni azon, hogy a magyar kor­mány magas hivatalnokai oly férfiak, kik jót akarnak; oly férfiak, kik a hon boldogságát, a nemzet felvirágzását akar­ják eszközölni. Hiszen mi érdekök is volna megrontani azon hazát, melynek ők is tagjai? Akarja hinni, mit ők magok, vagy legalább ő rólok mondanak, miszerint csak azért igyekeznek ők erős, hatalmas és szilárd kormánypártot sze­rezni, hogy ez által jót eszközölhessenek e hazának és e hazában. De ha kétkedés nélkül hiszi is azt, van mégis va­lami , a mi benne félelmet és aggodalmat okoz. Egyik az, hogy lesznek, kik a kormány érdekében s a kormánypárt­nak megerősítésére nem válo,gatják meg az eszközöket. Fogja-e tagadni valaki, hogy erre már eddig is mutatko­zott hajlam a hazának több vidékein? „Nem kárhoztatja, sőt tiszteli az oly becsületes férfiút, ki keblének tiszta meggyőződését fentartva s követve, köz­hivatalt vállal, hogy erejét, tehetségét a közállomány szol­gálatára fordítsa. Mert hiszen hol szükséges inkább a be­csületes ember, mint épen a közhivatalokban? Megvetést csak az érdemel, ki meggyőződését, lelkiösmeretét, szóval

Next

/
Thumbnails
Contents