Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)
Hatodik könyv: Reformtörekvések a kormány részéről. A nemzet s kormány közti harcz a reformok iránya miatt
60 Hatodik könyv. A nemzet s kormány ellenkező reformirányai. eleitől fogva nagy aggodalmat s ellenszenvet ébresztenek vala. Az ellenzék általában ugy tekintette azt, mint a kormány cseles kisérletét az alkotmányos szabadság azon legfőbb biztosítéka ellen, melyet a nemzet a megyei szerkezetben s az igazgatás önmaga általi kezelésében bir. Nem csak a kormánytervek átszivárgása következtében, hanem az administrátorok fellépéséből s mindenbe avatkozni, mindent vezetni vágyó törekvéseiből is nem sokára közönségesen tudva lőn, hogy a kormány czélja az új rendszerben nem kevesebb, mint a megyei igazgatást saját kezeiben összpontosítani, az országgyűlésen pedig magának többséget szerezni; mely által aztán a nemzeti kifejlődést a maga czéljai szerint vezesse, az alkotmányos szabadságot a hatalom érdekében korlátozza. Ekképen a nemzeti alkotmányos kifejlődés lehetősége, az önálló nemzetiség és szabadság forogván kérdésben, nem csoda, hogy az administrátori rendszer ellen, mielőtt még gyökereket verhetett, a megyei közgyűléseken heves kikelések történtek. Pest megyében, hol az új rendszer már a márcziusi közgyűlésen vitatás tárgya lőn, azon kísérletek megújítását látták abban a rendek terveztetni, melyeket a múlt század végén II-dik József tőn. A megye s az ország első rangú szónokai, Kossuth, Eötvös József s mások, nyíltan kijelentették, hogy a nemzetet nagy veszély fenyegeti; s ha jogai megőrzésében most elég bátorságot, erélyt, okosságot s kitartást nem fogna kifejteni: ezen administrátorok, kik az ország főnemességét, melyet a főispáni méltóság illet, abból már kiszorították, sírját ásandják meg a nemességnek és a megyei szerkezetnek is, mely eddigelé egyedüli biztositéka az alkotmánynak. „Ha — ugy mondának — ezen felülről nevezett s elmozdítható főhivatalnok, ki a törvényszéken a magánosok élete s vagyona felett ítél; kezében tartja a megyei tisztviselők kijelölési jogát, s a korteskedés által legtöbb helyt demoralizált alnemességünkkel rendelkezhetik; ki az utasítások megváltoztatásán
