Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)

Hatodik könyv: Reformtörekvések a kormány részéről. A nemzet s kormány közti harcz a reformok iránya miatt

48 Hatodik könyv. A nemzet s kormány ellenkező reformirányai. dor, majd gróf Majláth János szerkesztése mellett, a papság és conservativ párt zsoldjában létezett. így lévén a különféle pártárnyalatok által elfoglalva a terjedékenyebb napi lapok : midőn a centralisták á megyerendszert mind hevesebben kezdék ostromolni, annak főbajnoka, Kossuth, a szűk terjedelmű s más rendeltetésű, ipar s összmüvészeti „Hetilapra" szorult, hogy nagy hatású szavát emelje az oly kíméletlenül megtámadt megyerendszer mellett. E meghasonlás a szabadelvű ellenzéki táborban, mint mondók, most annál ártalmasabbnak látszott, mivel új iránya s tervei érdekében a kormány is nagy erővel ostromolta a megyéket. A kormány azokat nem támadta ugyan meg, mint a centralisták, egyenesen; sőt épen azok kebelében akart új forrásokat hatalma s befolyása növekedésének, a többség megnyerésében eszközöket keresni tervei létesítésére. De a régi megyei formákban, a megyék eljárásának vezérletében, oly változást törekedett előhozni, melyeknek czéljául egyenesen az ellenzék gyöngítése volt kitűzve; mit valóban sikerűit is több megyében elérnie. A kormány e működésének sükere magát az ellenzék központosítani kivánó felekezetét is annyira megdöbbentette, mikép, nehogy a meghasonlásra tovább is okot nyújtson, másfél év múlva egészen felhagyott központosítási tanainak hirdetésével; vagy azt legalább alkalmasabb időkre halasztotta. A pártok állásának e rövid vázlatából eléggé kitűnik, hogy a körülmények a kormányra nézve különösen kedvezők valának, midőn 1845 elején működését az új irányban megkezdette.