Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)

Nyolczadik könyv: Az átalakulás forradalomszerű keresztülvitele

Harmadik fejezet. Vidéki hangulat. Az országgyűlés vége. 499 hogy a katonai szerkezet, melynek fentartását mind az or­szágnak, mind az egész birodalomnak biztossága igényli, míg e részben a törvényhozás ö felsége megegyeztével máskép nem intézkedendik, sértetlenül fenmaradjon. Szögyény előadására a conferenczia, az egy Zanini tábornokot s hadügyminisztert kivéve, egyértelműkig arra szavazott, hogy miután a határőrvidék kétségtelenül az or­szág kiegészítő részét teszi, s előre látható, hogy az or­szággyűlés a magyar korona birodalmának épségét meg­sérteni nem engedendi, a képviseleti törvényjavaslatnak a ha­tárőrvidékre vonatkozó részétől sem lehet megtagadni a ki­rályi megerősítést. Pillersdorf különösen azzal indokolta szavazatát, hogy miután már az egész monarchiának meg­lesz a népképviselete, ezen intézmény jótékonyságából a határőrvidéket sem lehet kizárni. Egyébiránt, u. m., több eset fordul elő a legfelsőbb uralkodóház történetében, pél­dául, II. Ferdinánd császár alatt is, midőn a viszonyok kényszerűsége miatt engedni kellett a nép zajos kivánatai­nak. Ha majd a kormány ismét hatalomra s erőre vergő­dik, a kivívott engedményeket is lehetend kellőleg mérsé­kelni s visszavenni. Ferencz Károly főherczeg azonban mind ezekre nem hajólt s még a Kossuth által benyújtott módosítványnyal sem akarta elfogadni a törvényjavaslatot. A tanácskozásnak, mely alatt közben-közben mély és hosszú hallgatás állott be s általános levertség uralkodott, Ferencz Károly végre késő éjjel azon nyilatkozattal vetett véget, miképen meg van ugyan győződve jó szándékukról, de ő nem engedhet, a törvényjavaslat megerősítését ő felségének nem ajánlhatja. A tanács tagjai már távozni készülének a főherczeg­től, midőn'annak elsőszülötte, Ferencz József, a terembe lépett, s atyjával halkan néhány szót váltott. A virágzó ifjú szemlélete annyira megilleté az öreg Cziráky szivét, hogy annak távoztával sírásra fakadva, Ferencz Károly lábaihoz akart borúlni, könyörögvén, hogy az ifjú főherczeg kedvéért 32*

Next

/
Thumbnails
Contents