Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)

Nyolczadik könyv: Az átalakulás forradalomszerű keresztülvitele

Harmadik fejezet. Vidéki hangulat. Az országgyűlés vége. 485 lenségöket, s Gájnak intésére hallgatagon távoztak a trón elől. Az sem tetszett nekik, hogy bár Jellasichot már bánná kiáltották, nem ehhez, hanem Haulikhoz utasíttattak a kérelmökre adandó válasz átvétele végett. Haulikot, kit elébb az illyrismus pártolása miatt istenítettek, egy idő óta, mivel az országgyűlésen, magát az ellene emelt vádaktól kitisztítani ügyekezvén, magát magyarnak mondta, a horvát repealerek tömege egyátaljában gyűlölni kezdette. Némi alkudozás után, s a titokba avatottabb vezéreiktől reábiratva, mégis elhatározták magokat hogy nem ugyan hivatalosan, küldöttségi minőségben, hanem mint magán egyének, elmenjenek a báni helytartóhoz. Néhányan a szenvedélyesebb tagok közöl még durvább kitörésekkel s fenyegetésekkel is illették a püspököt, tanácsolván neki, hogy ha ügyökhöz hűtelen, vissza ne térjen Zágrábba. Az illyr párt vezérei azonban, kik Kolowrat és Fiquelmont miniszterekkel már a királyi fogadtatás előtt több ízben értekeztek, tökéletesen meg voltak elégedve küldetésök eredményeivel. Ok a Magyarországgali viszonyok tekintetében a miniszterektől magok mihez tartása iránt egynémi utasítást vettek. E szerint egy időre színleg le kellett mondaniok kivánataik azon részéről, melyben Horvát-, Tótés Dalmátországot a magyar kormánytól függetleníteni kérték; s meg kellett elégedniük egyelőre azzal, hogy országukban mind a polgári mind a katonai hatalom a bánná és fő hadi parancsnokká nevezett Jellasich kezébe tétetett. A miniszterekkel folytatott értekezletek részleteit mind eddig mély titok homálya fedi ugyan: annyit azonban bizonyosnak állíthatni, hogy az osztrák minisztérium határozottan megígérte nekik a maga segedelmét. Ezt közölök némely indiscretek elég nyíltan megvallották azon politikai klubbokban, melyeket, ügyök támogatása végett, az épen Bécsben mulató prágai küldöttekkel együtt sűrűen Iátogatának. Osegovich Metéli, a mozgalom egyik vezére, világo-