Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)

Nyolczadik könyv: Az átalakulás forradalomszerű keresztülvitele

Harmadik fejezet. Vidéki hangulat. Az országgyűlés vége. 479 működhetik, irodalmát akadálytalanul fejtheti, — amit az új állapotokban mind tehette: ki fogja józanul állíthatni, hogy a horvát nyelvnek és nemzetiségnek elnyomására vált volna az, hogy a Magyarországgali érintkezésekben, s a közös országgyűlésen a latin nyelv helyett, mit eddig használt, ezentúl a magyart köteleztetett használni ? Es midőn azt látjuk, hogy az illyr párt, a közös szabadságnak, közös független és felelős kormányzatnak mind amaz áldásait, nyelvének és nemzetiségének adott mind ezen engedményeket magától ellökve, a bánatban és örömben, dicsőségben és viszontagságban együtt leélt hét század törvényes kapcsait megszakasztani, közös történelmét megtagadni akarja; és az egy milliót alig meghaladó nemzet számára független, önálló kormányt követel, mit fentartani ereje nincs, mi rövid idő alatt a kényuralomnak esik martalékul: bizonyára kénytelenek vagyunk állítani, hogy nem a jelszóul kifüggesztett nemzetiségben, hanem más, mellékes czélokban fekszik a mozgalomnak oka. Nem ismerjük annyira ezen illyr törekvések vezéreinek jellemét, hogy határozottan mérnők állítani, mit Kossuth a márczius 28-kai ülésben mondott, miszerint mind e mozgalom néhány egyénnek tulajdonítandó, „kik a zavarosban halászni szeretve, készek Horvátország nyugalmát, szabadságát, alkotmányát szennyes nagyravágyásuknak feláldozni." Meggondolván azonban azt, hogy e mozgalom élén jobbára olyanok álltak, a legnagyobb buzgalmat az elszakadás létesítésében olyanok fejtették ki, a kik általa, ha sikerűi, mindent nyerhettek ; ha dugába dől, semmit sem vagy keveset veszthettek; a kik magoknak hononosaik közt, a független kormány mellett, miniszteri tárczákat, fényes méltóságokat, jövedelmes hivatalokat szerezhettek, míg a Magyarországgali kapcsolatban, egyéniségök középszerűsége szerint, csak alárendelt helyeket foglalhattak volna el: önként felszínre merül ama vélemény, hogy ezen mozgalom koránt sem annyira nemzeti féltékenység-