Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)

Nyolczadik könyv: Az átalakulás forradalomszerű keresztülvitele

476 Nyolczadik könyv. Az átalakulás forradalomszerü keresztülvitele. 1848. ezen külön saját alkotmányánál és törvényeinél fogva, soha sem volt alkotó vagy kiegészítő része az ausztriai császári birodalomnak, — a minthogy Ferencz császár, midőn ezt 1804-ben felállította, alkotó részei közé nem is számította Magyarországot: Horvátország, az alkotmány és törvények közösségénél fogva, kapcsolt része volt Magyarországnak. Ezen alkotmányos törvények s több rendű ünnepélyes szerződések szerint Magyarország önálló, független kormányzattal birt, mely független kormányzati jogot az osztrák császárok nem csak elismerték, hanem ugyanazon személyben magyar királyok is lévén, számtalanszor ünnepélyes esküvel pecsételték: Horvátország a magyar koronától, a közös magyar törvényhozástól, fő kormány- és törvényszékektől, melyekben mindazáltal a horvátok is részt vettek, törvényesen függött, nem ugyan mint elnyomott alattvalója, hűbérese vagy adózója, hanem mint osztályos társa a magyar nemzetnek. Magyarország ezeknél fogva nem elválni akart Ausztriától, melynek részét nem alkotta, melytől törvényesen soha sem függött; hanem csak alkotmányos függetlenségét akarta biztosítani az osztrák kényuralom törvénytelen foglalásai ellen: Horvátország ellenben megszakítani akarta azon törvényes kapcsolatot, melyet hét század szentesített; elválni akart az anyaországtól, melyhez a közös alkotmány kötötte. Magyarország a reform rendes és törvényszerű utján, csak a kényuralom által megsértett s háttérbe nyomott, de mindig fenálló törvényeknek szerzett valóságot s végrehajtást kormányzatának módosítása által: Horvátország a forradalom terén követelt törvényeken nem alapuló jogokat ; minél fogva mozgalmait, kivált ha tekintetbe veszszük, hogy azok csak egy, többséggel sem biró párttól, a másik hozzájárulása nélkül, származtak, méltán lázadásnak nevezhetjük. Az iiiyr tö- Nem kevesebb különbséget találunk a két mozgalom ^rast f°r" közt, ha azoknak okait, forrásait vizsgáljuk. A magyarországi reformoknak egyetlen oka volt az alkotmányos sza-