Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)

Nyolczadik könyv: Az átalakulás forradalomszerű keresztülvitele

Harmadik fojezet. Vidéki hangulat. Az országg)Tülés vége. 459 melynek tiszti kara s követei még nem régen, az udvari ms. párt győzedelmes korteskedése következtében, a conservativ pártból választattak, most megváltozva, Kossuthot a fejedelem által nagyobbszerű birtokkal megadományoztatni kívánta. Monok kicsiny közönsége (Zemplén megyében), Kossuth születési helye, aláírási ívet nyitott, hogy nagy fiának emlékezete szobor által örökíttessék meg kebelében. Zemplén és Bereg megyék a lengyel és olasz politikai foglyokat, kik Munkács és Szeged váraiban sínylődtek, szabadon bocsáttatni kérték, a fejedelemhez és országgyűléshez intézett feirataikban. Számos megyében, a városokban pedig, Pest példájára, majdnem mindenütt még a törvény kihirdetése előtt nemzetőrségi csapatok állíttattak s fegyvereztelek fel: s hol fegyver hiányzott, fakardokkal s puskákkal gyakoroltattak be a hadi mozdulatokba. Az őrseregek zászlainak beszentelését mindenütt nemzeti ünnep gyanánt ülték meg. Különösen a vármegyékben az egymás ellen nem rég A várm annyi tűzzel, sőt elkeseredéssel vívott pártok összeolvadtak; gyekl}e vezéreik, a jövendő egyesség és közremunkálás jeléül, a nyilvános ülésekben kibékülve nyujták egymásnak jobbjaikat. Sok helytt, hol előbb a kormánypárt korteskedései által mesterségesen, nyers tömegekkel vívta ki győzedelmét a szabadelvű értelmiség többsége ellen, a népszerűtlén tisztikar önként lemondott s újjal pótoltatott; másutt a conservativ párti követek helyett mások küldettek fel Pozsonyba, s az elébbi utasítások eltörültettek. Egyébiránt a municipális élet a közöröm és lelkesedés e korában is megőrzé saját körébeni függetlenségét: minél fogva a megyék cselekvései nem ugyanazon egyformasággal történtek. Pest példájára, sok helytt rendkívüli esendbizottmány állíttatott ugyan fel a megvékben is ; mihelyt azonban az elnökminiszter első körlevele, melyben a törvényhatóságok elnökeit tette a rendfentartásra nézve felelősekké, a megyékben megérkezett: e bizottmányok néhol feloszlottak s azok helyett a tisztikar