Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)

Nyolczadik könyv: Az átalakulás forradalomszerű keresztülvitele

Második fejezet. A köz- és magánjogi reformok befejezése. 409 közt volnának, kiknek hazafisága ugyan kétségbe nem vo- 1848. natott, de szabadelvűségök nem tartatott elég erélyesnek, nogy egy részről az átalakulás demokratiai irányának, másról a Bécs elleni jogőrzésnek megnyugtató biztosítékául szolgálhatott volna. A szárnyaló hírek nem is voltak egészen alaptalanok : Batthyáni mind a minisztérium személyzete, mind a miniszteriális kor- LaJ°elvei.anJ mányzatot illető törvény körűi nagy nehézségek fejlettek ki. Batthyáni Lajos miniszterelnököt azon előérzet aggasztá hogy, ha az ország s az osztrák birodalom közti kapcsolat igen meggyöngíttetnék, ennek kormánya s az udvar nem lenne hajlandó Magyarországot törvényes függetlenségének éldeletében nyugton hagyni; hanem, önfentartási ösztönüknél fogva is, alattomban a reactió ármányaihoz nyúlván, olyféle fogásokkal ügyekeznének majd aláásni az ország jogait, minők a márczius előtti időkben divatoztak. S attól tartott hogy, ha elég. erős lesz is az ország megőrzeni a maga jogait, egyre háborgattatni fog akkor, midőn belállapotjainak rendezése végett nyugalomra lenne szüksége; s a miniszterek is, a helyett hogy az udvarral egyetértésben s az osztrák miniszterekkel barátságos viszonyban, minden erejöket a belügy s az Ausztriávali viszonyok békés rendezésére fordítanák, örökös harczot folytatni lesznek kénytelenek. E tekinteteknél fogva gondosan kerülni szándékozott minden szélsőséget, s az Ausztriávali kapcsolatban fenhagyni mind azon régi viszonyt, melynek megváltoztatását az ország törvényes függetlensége elkerűlhetlentíl nem tette szükségessé. Sőt, az igen könnyen kifejlődhető bonyodalmak elkerülése végett, kész volt egynémi mellékes dologban engedni is, hogy annak, mi az ország jogaiban lényeges, megszilárdulását s békés fejlődését biztosítsa. Hasonlókép a belügyek tekintetében is oly közép utat akart választani az ó arisztokratiai rendszer s az új demokratiai irány között, mely emennek fejlődését ne gátolja ugyan, mindazáltal képes legyen kibékíteni s megengesztelni azon