Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)

Nyolczadik könyv: Az átalakulás forradalomszerű keresztülvitele

Második fejezet. A köz- és magánjogi reformok befejezése. 391 alapján újat összehívni, mig a minisztérium meg nem ala- 1848. kúl s át nem veszi a kormányzatot, nemcsak veszélyes, hanem egyátaljában lehetetlen is volt volna, minthogy a népképviseletről s annak szervezetéről törvény még nem lé­tezett. Ez okokból határozattá lőn: hogy e rendi ország­gyűlés csak azokra terjeszsze ki működését, mik az új kormányrendszer életbeléptetésére, a nemzeti szabadság és függetlenség s az eddig jogtalan néposztályok újdon nyert jogainak biztosítására múlhatatlanúl törvénybe igtatandók. A népképviselet hiányának némi pótlásául addig is, mig ezen országgyűlés e szükséges törvények megalkotása vé­gett működni kénytelen, a városi és egyházi képviselők szintoly teljes szavazati joggal * ruháztattak fel, minővel a megyei követek birtak. Ez irányban indúlván működéseiben a törvényhozás, míg egy részről a minisztérium s a népképviselet szerve­zésének bővebb megvitatást igénylő nagy munkája folya­matban volt: a már különben is eléggé megvitatott köz- és magánjogi reformok tárgyában számos törvényjavaslatok terjesztettek a király elébe. Ugyanis, a nemesi privilégiumok s a hűbéri viszonyok KÖZÖS teher­eltörlésének elve kimondatván, a közös teherviselésről, az ^r'óB tized úrbér és papi tized megszűntetéséről minden hosszú vitat- megszűn­kozás és ellenzés nélkül megalkottattak a törvényjavasla­tok. Az úrbért illetőleg: az eddig gyakorlatban volt jobbágyi szolgálatok és fizetések örökre eltörültettek; a magán föl­desurak kármentesítése a nemzeti becsület védpaizsa alá helyeztetvén, az állam által eszközlendőnek határoztatott; a kármentesítés elveinek s részleteinek kidolgozása azonban a jövő országgyűlésre halasztatott. Nehogy pedig akkor, midőn a birtokjog a nép alsó osztályainak számára biztosít­tatik, az úrbéri viszonyok megszűntetése által különben is, egy időre legalább, nagy rázkódást szenvedett nemesi osz­tály vagyonilag roskadásnak induljon: a földes urak adós­sági tőkéjének felmondhatása egy később alkotandó törvény

Next

/
Thumbnails
Contents