Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)
Nyolczadik könyv: Az átalakulás forradalomszerű keresztülvitele
Első fejezet. A párisi forradalom hírére támadt új irány. 385 most pedig már szavamat kell tartanom. Egyébiránt a viszszautasítás esetében teljesen ó' felsége rendelkezésére állok." E nyilatkozat sajnos érzelmeket ébresztett a gyülekezet tagjaiban; Lajos foherczeg azonban, a rendszerint oly hallgatag és kevés szavú úr, neheztelését el nem fojthatván, most is röviden ugyan, de keserűen rová meg unokaöcscse eljárását. „Neked fogjuk köszönhetni, igy végzé szavait, ha elvesztjük Magyarországot." Lajos fó'herczeget, kinek vállain feküdt az egész felelősség szemben az uralkodó családdal, ő lévén még I. Ferencz végrendelete által helyezve a kormány élére, ebben Ferencz Károly foherczeg is támogatá : „mint prsesumtiv örökös, úgymond, erre én sem adhatom megegyezésemet." István foherczeg nádor mély hallgatásban tűrte e szemrehányásokat, s nem vonta vissza elébbi nyilatkozatát. Az értekezlet ezután még késő éjfélig elhúzódott. A szóváltás közben herczeg Windischgratz egy ízben kihívattatván, azon hírrel tért vissza, hogy gróf Zichy Edmund által arra figyelmeztetett, miképen a pozsonyi országgyűlési ifjúság, mely a küldöttséggel a császári fővárosba jött vala, a császári lakot megtámadni szándékozik, hogy a kivánt engedményeket erőszakkal csikarja ki a fejedelemtől. A herczeg tudósítá egyszersmind a gyülekezetet, hogy Zichynek kijelentette légyen, miképen ő, a fővárosi őrség parancsnoka, azt tűrni nem fogja, s már rendelkezett, hogy minden hasonló kísérlet fegyverrel s erélyesen utasíttassék vissza. Volt-e e hírnek hatása a tanácskozás eredményére, meghatározni nem tudjuk ; annyi bizonyos, hogy bár nagy hajiam mutatkozott is a gyülekezetben visszautasítani az országgyűlés kivánatait, a bátorság arra hiányzott az értekezlet tagjaiban, s végre is az lőn határozattá, hogy miután most a körülmények veszélyessége az engedmények megtagadását nem tűri, a kivánt kézirat kibocsátása ajánltassék ugyan ő felségének; utóbb azonban, ha a dolgok Horváth il., 25 év Magyarország tört.-hői. Hí. 2S