Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)
Hetedik könyv: A nemzeti átalakulást közvetlen megelőzött időszak eseményei
Második fejezet. Az 1847-ki országgyűlés első fele. 257 melyek egy független horvát nemzetiség megalapítására czéloztak. Ilyenek voltak egyebek közt: egy külön horvátországi kir. helytartótanács megalapítása, a zágrábi püspöknek érsekké emeltetése, az udvari kanczelláriánál egy külön horvát osztálynak felállítása, a horvát nyelvnek a tartomány határaiban hivatalossá tétele stb. A feliratokra azonban, melyek e tárgyak iránt a kormányhoz intéztettek, részint tagadó, részint semmi válasz sem érkezett. Várasd megye s Károlyváros követei tehát, mint az illyr párt tagjai s a horvát függetlenség bajnokai, újra s eró'sebben sürgetni kívánták a kormánynál ezen követelések teljesítését. De a horvát nyelv ügyét kivéve, mely iránt közmegegyezéssel újabb kérelem intéztetett a kormányhoz, e nagyobb részben hivatalnokokból álló gyülekezet, a kormány elébbi tagadó válasza után, nem volt kedvező' ama nemzeti törekvéseknek ; s végzéssé lett, hogy a felirások azok iránt ne ismételtessenek. Majd az országgyűlésre megválasztott követeknek adandó utasítások kerültek szőnyegre. Azt lehete hinni, hogy miután az anyaországban mindenkit évek óta oly annyira elfoglaltak a reformok kérdései, a politikai szabadság s egyenlőség eszméi: ezen eszmék, e reformok szükségének érzete valahára e mindenben hátramaradt tartományba is elhatottak, s az utasítások most e reformokról, egy vagy más értelemben, mindenesetre kedvezó'leg szólandanak. De hasztalan keresünk több, Magyarországban halaszthatlannak ismert reformot ezen utasításokban; s az is, mit bennök találunk, nyilván bizonyítja, hogy e tartományi gyűlés tagjai, a nemzetiségi viszálkodás s gyűlöletes pártoskodás felett, magosabb érdekeket nem igen ismertek, nem méltányoltak. A csekély, jobbára csak hely-érdekű tárgyalások között alig merült fel egy két kérdés, mely figyelemre méltó volna. Gróf Széchen Antal, pozsegai főispán, ugyanaz, ki egyike volt a magyarországi conservativ párt vezéreinek, Horváth 51., 25 év Magyarország tört.-bői. III. 17