Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)

Hatodik könyv: Reformtörekvések a kormány részéről. A nemzet s kormány közti harcz a reformok iránya miatt

II) Hatodik könyv. A nemzet 8 kormány ellenkező reformirányai, met kell szaporítani, vagy pedig a kiadást fogyasztani. Mi a jövedelemszaporítást illeti: Magyarország a mezei gazdaságban, ezen egyetlen neki jövedelmező téren, ötven év óta nagy lépést tett előre. Azóta egy atyának javain három fiú osztozott, és jelenleg egy is termeszt osztályrészén annyit, mint elébb az atya az egészen termesztett. Mind e mellett ír bajainkra nem jött; sőt nem is remélhető, hogy ily körülmények közt jöhet vala. Nincs tehát egyéb hátra, hanem a lehetőségig fogyasztania kiadást.... Nemes öntagadással törüljünk ki jövőre sokat kiadási lajstromunkból; mások helyébe pedig írjunk honi kelméket. A fényűzés minden más országnak áldás, csak a magyarnak átok, — átok azért, mert csak innét szívja külkezekbe a pénzt, míg más országokban a gazdagok jövedelmök fölöslegét iparűző honfiaik kezébe rakják, mi által az ipart és szorgalmat előmozdítva, a mesterségek tökélyesítésére rugonyt, a beifogyasztás szaporítására hathatós eszközt, és a pénznek a nép minden osztályai között elszéledésére alkalmat szolgáltatnak. Ezen nemzeti átok elhárítása végett alakult a védegylet, melynek czélja nem csekélyebb, mint a hazának a temetkező sír partjáróli visszarántása „Panaszkodunk ügyetlen kézműveseink ellen, és ezt adjuk okúi, hogy külföldön dolgoztatunk; azonban nem veszszük észre, mily furcsán találkoznak egymással szemközt az okok. Vagy nem igy áll-e legtermészetesebben a kérdés és felelet : miért dolgoztatunk külföldön ? mert nincsenek hon ügyes kézműveseink; — s miért nincsenek? mert külföldön dolgoztatunk Ha tehát külföldi közművek iránti előszeretetünket legyőzve, elég erősek, állhatatosak leendünk, kezdetben hazánkfiai tökélyetlenebb készítményeivel is megelégedni: úgy kétségen túl áll, hogy sok, hazát kereső, értelmes kézműves nálunk fogja elvetni vándorbotját; hazánkfiai pedig, kik tanulás, tapasztalás végett külföldre utaztak, nem maradoznak el, hanem visszasietnek kebelünkbe; s igy lesz a haza jó kézművesek hazája. Azon-