Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)

Hatodik könyv: Reformtörekvések a kormány részéről. A nemzet s kormány közti harcz a reformok iránya miatt

160 Hatodik könyv. A nemzet s kormány ellenkező reforrairányai. 1847. váltságot építhessék, idején átlátták a reactió törekvéseinek czélzatát. Minden erejöket reáfordították tehát, hogy kiegyenlítsék az ellenzék ezen meghasonlását, melynek eredménye egy, a maradó párt által decretált rosz úrbérnél egyéb nem lehetett volna; (igyekeztek megalkudni az örökváltság barátaival, s őket addig is, míg véleményök teljes diadalt vívhatna ki, az ideiglenes úrbér pártolására birni. Ezen véleményegyeztetés körűi legtöbbet fáradozott a két haza nagy fia, a magyarországi ellenzék hajdani vezére, Wesselényi Miklós. Az ő tekintélyes szavának sikerűit végre egyességet eszközleni az ellenzék két töredéke között. Es így terveztetett aztán Wér Farkasnak, a rögtöni örökváltságot sürgető töredék egyik kitűnőbb tekintélyének, segítségével oly úrbéri javaslat, melynél jobbat könnyen lehetett volna ugyan készíteni; de a mely azon előnynyel birt, hogy az úrbért tüstént életbe léptetheté, s egyszersmind szabad mezőt nyitott az örökváltság iránti készületeknek még a folyamatban lévő országgyűlés alatti megkezdhetésére. Három hónapi szünet után, január 4-kén végre megkezdetett az országgyűlés folytatása; és miután a választáKemény De- sokat megerősítő s néhány más, az előbbi országgyűlés fel nyl az örök- irataira kelt, királyi válaszok felolvastattak, az elnök tárváitságiránt, gyalásra tűzte ki az úrbéri munkálatot. Hogy a tanácskozás kezdettől fogva oly irányban indúljon, miszerint az ellenzék úrbéri javaslatának elfogadása lehetségessé váljék, az örökváltság barátai mindenek előtt a szabad föld elvének elfogadását kívánták az országgyűléstől. Az indítványt b. Kemény Dénes, Alsófehérmegye követe s az ellenzék egyik tűz lelkű vezére, tette meg. „Úrbér a nemzetet nyugpontra soha sem viszi, úgy mond egyebek közt; úrbér utolsó stádium soha nem lehet, hanem csak közbenső. Orökváltság a végezel, mi egyedül alkalmas mód kibontakozni a hűbéri viszonyokból. Az örökváltság az úrbéresnek szabad földbirtokokat ad a nélkül,