Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)
Hatodik könyv: Reformtörekvések a kormány részéről. A nemzet s kormány közti harcz a reformok iránya miatt
Negyedik fejezet. Nemzeti törekvések a régi reformirányban. 137 lemény helyességét utóbb Kossuth is, s elállva a szigorú 1846. védrendszer elveitől, ekként nyilatkozott a Hetilapban: „Nincs közöttünk senki, magát azzal mystificáló, hogy miután királyunk ausztriai császár is, mi a magyar király megegyezésével fogunk az ausztriai császár ellen önhatalommal védvonalt állítani; hanem gondoltuk és gondoljuk azt, hogy alku és egyesség utján fog, Ausztria hozzájárultával, a közbenső vám szabályoztatni, s e szabályozásnál kölcsönös méltányossággal hazánk érdeke is tekintetbe vétetni." Az ellenzék orgánumai ekként, a dolog lényegét tekintve, megegyeztek nézeteikben a vámkérdést illetőleg; mi annyiban nem kevés fontossággal birt, minthogy utóbb e vélemények szerint készültek jobbára a vármegyék s városok követeinek utasításai az országgyűlésre. A vámszövetség, alkotmányos föltételek mellett, közvéleménynyé lett az ellenzéki párt kebelében. A conservativ párt viszont az internationális kereskedés teljes szabadságát tűzte ki zászlajára a nélkül hogy, midőn a közbenső sorompók lerontatnak, hazánknak befolyást követelne a külfölddeli vámviszonyok szabályozására, azt egészen a birodalmi kormány önkényére bízván. A conservativ párt ennél fogva a vámkérdésben hajlandó volt egészen lemondani az alkotmányosságról ; s e mellett a vámsorompók megszűntetését még a dohánymonopoliummal is kész volt volna megvásárolni; mi rövid idő múlva megsemmisítendő, vagy számtalan korlátozások s kellemetlenségeknek kiteendő lett volna terjedelmes dohánytermesztési iparunkat. Azon elv, mely szerint a vámszabályozást a conservativ párt kizárólag a korona jogai közé számította, nem csak törvényeinkkel s alkotmányunkkal ellenkezett, hanem anyagi érdekeinkre nézve is sérelmes, a jövőre nézve pedig veszélyes vala. Ausztria hátramaradását ipara s kereskedelme tekintetében a míveltebb európai státusok mögött, nagy részben vámjainak szűkkeblű, értelmetlen, csekély pillanat-