Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)
Hatodik könyv: Reformtörekvések a kormány részéről. A nemzet s kormány közti harcz a reformok iránya miatt
126 Hatodik könyv. A nemzet s kormány ellenkező reformirányai. !846. árdát, vagy iparműtárt. A jótékony intézet czélja volt, a hazai kereskedő osztálynak hazai gyártmányokkal olcsó, nyereséges és mennél gyorsabb és élénkebb forgalom űzését lehetővé tenni; a fiatal, hitelre árulni még nem képes hazai gyáraknak, kész pénzen véve gyártmányaikat, biztos keletet szerezni; s végre a honi gyártmányt kereső közönséget kicsinyben is biztosan s kényelmesen ellátni a hazai ipar készítményeivel. A részvényes társaság, mely e czélokra keletkezett, a fővárosban, 1846 elején, az iparműtárt valóban felállította, mely, miután az eszme a védegyletből folyt s népszerű vala, üzletét kevés idő alatt az egész országra sükeresen kiterjesztette. Az iparműkiállítás, melyet az iparegylet 1846 nyarán a fővárosban rendezett, összehasonlítva az 1843-kival, e hazafiúi törekvések lélekemelő jutalmául, meglepő, mondhatni, rendkívüli haladást tanúsított a hazai műipar körében, s újabb bizonyságát adta annak, mily hatalmas volt a lökés, melyet a védegylet eszméje adott az anyagi érdekeknek. A hazai műipar emelésére s kifejtésére irányzott ennyi buzgalom, természetszerűleg, jótékonyan hatott vissza az anyagi érdekek egyéb ágaira, a földmívelésre, bel- és külkereskedelemre s ennek fő feltételeire, a közlekedési módok s eszközök kérdéseire is. Mezőgazda- A földmívelés körében, mellőzve itt azon örvendetes szat* haladást, melyet egyesek folytonos ügyekezete előteremtett, csak két tárgyat említünk röviden; a gazdasági egyesületet s a Tisza folyam szabályozását. A gazdasági egyesület, tagjai s fiókegyletei számában egyre gyarapodva, hatását, növekedő pénzerejével arányban, mind nagyobbszerű mértékben fordítá a mezőgazdaság s azzal rokon iparágak fejlesztésére. Ujabban egy országos gazdaképző intézet alapítása volt az egyik fő czél, melyre munkásságát s pénzerejét irányozta. Hogy a felállítandó intézet a hasonnemű külföldi, jelesen a hohenheimi,