Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)

Hatodik könyv: Reformtörekvések a kormány részéről. A nemzet s kormány közti harcz a reformok iránya miatt

Negyedik fejezet. Nemzeti törekvések a régi reformirányban. 109 mányú osztrák birodalommali kapcsolatunkból támadtak. 1846. gyakorlatilag valósítható módon alkalmazni. A legnehezebb problémákat, melyek a központosított, felelős kormány behozatala esetében, a pénz-, had-, kereskedelem s külügyekre nézve, — mik eddig az osztrák császári birodalom hason tárgyú ügyeivel, való igaz, törvény s alkotmány ellen, s daczára a nemzet számtalan tiltakozásainak, de tényleg mégis több részeikre nézve közösen kezeltettek, — múlhatatlanul felmerülnének, megoldani meg sem kisértették. Hasonlókép elmulaszták fejtegetni azt is, miként lehetett volna a felelős, parlamentáris kormánynyal egybeolvasztani a megyei municipális rendszer lényegesb részeit, melyeket egyszerűen elvetni sem a nemzet hajlandó, sem tanácsos néni volt volna sajátságos viszonyaink között. Ily alkalmazott, gyakorlati fejtegetések pedig, tekintve a közel jövendő nagyszerű fejleményeit, vajmi hasznosak voltak volna ! De e hiányok, e mulasztások mellett is tagadhatatlanok a központosítási tanok iskolájának érdemei. Az ő fejtegetéseik két fő pont körűi forogtak : a népképviselet és felelős miniszteri kormány körűi. Amaz, egyik fő czélja volt ugyan a reformpárt azon felekezetének is, mely az átalakulást a megjavított megyei rendszer alapjára óhajtá fektetni; sőt épen a népképviselet tekintetett ezektől is azon eszköznek, mely által a megyei rendszert kinövéseitől megtisztítani s a nép valamennyi osztályaira kiterjeszteni óhajtották : de a parlamentáris kormányrendszer körüli eszmék bővebb ismeretének terjedése, valósításuknak a nemzetben erősbödő kívánsága leginkább ezen iskola művének tekinthető. A kormány megtámadásainak befolyása alatt, melye- A feleid ket a megyei municipiumok autonómiája ellen intézett, kü- ^™kan(erje lönösen nagy, az actualitás égető erejével birtak azon fejtegetések, melyekkel a centralisták a közönséget meggyőzni ügyekeztek, hogy a megyei rendszer a maga passiv ellentállásával koránt sem nyújt elegendő biztosítást az alkot-