Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)
Hatodik könyv: Reformtörekvések a kormány részéről. A nemzet s kormány közti harcz a reformok iránya miatt
Harmadik fejezet. Egyéb kormánysza'bályok. 99 hogy egyszersmind az ország néhány más népesebb váró- 1846. saiban is nem állított fel hasonló iskolákat. Nálunk, hol a birtokos és gazdagabb osztályok gyermekeiknek, kivétel nélkül, klassikai, úgynevezett deák iskolai nevelést adtak, s az iparűzletre a szegényebb osztályok szánták gyermekeiket, e szegényebb osztályokra kellett volna különös figyelemmel lenni, s azoknak könnyíteni meg az iparos hivatásra szükséges neveltetést. Ugyanazon időben, midőn ezen középponti ipariskola A népiskolák . , , , , rendezése. ielallittatott, a kormány a népnevelés egyéb agaira is kiterjesztette figyelmét, s különösen a népiskolák tekintetében egy egészen új rendszert bocsátott ki, mely különösen Szögyény Lászlónak, a tanulmányi bizottmány elnökének rovandó fel érdemül. Meggondolván, hogy a népiskolák fontos ügye egy egész század óta a legelhanyagoltabb állapotban tengett, lehetetlen nem magasztalni e kormányintézkedés üdvös voltát. A kihirdetett új rendszer több tekintetben fedte az eddigi hiányokat, s valóságos haladást foglalt magában a népnevelés ügye körűi. Es ha a kormány csak egy évtizeddel elébb hirdeti ki az új rendszert, kétségtelen, hogy a nemzet abban megnyugodott, azt hálával fogadta volna. Most azonban e kormányintézkedés máinem csak ki nem elégítette a közkívánatokat; hanem egyenes ellenmondást, gáncsot is vont az magára a megyék részéről. Miután egyszer a kormány az önkényes intézkedési szándok gyanújába esett, nehogy ezen önkény az egész nemzeti életre kiterjedjen, a megyék féltékeny szemmel kisérték annak minden lépteit. A panasz e tárgyban is az önkény ellen volt kiváltképen intézve. Az ország rendéi, kétségtelen joguknál fogva, már több országgyűlésen kívántak intézkedni a népnevelés iránt; különösen az elébbi két országgyűlésen erre nézve terjedelmes munkálatokat is készítettek, melyeket azonban a kormány mindig megakadályozott törvénynyé alkottatni; mert a nevelés ügyét, bár 7*
