Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)

Hatodik könyv: Reformtörekvések a kormány részéről. A nemzet s kormány közti harcz a reformok iránya miatt

Harmadik fejezet. Egyéb kormányszabályok. 93 A küldöttségek ekképen letiltva lévén, a megyék felirataik által szorgalmazák a horvát tartományi gyűlés alkotmányellenes rendezése által elkövetett sérelem orvoslatát. A kormány, a főispánok és administrátorok útján mindent elkövetett a megyékben, hogy ezen alkalmatlan feliratoktól meneküljön; sőt hogy a maga eljárását helyeslő s pártoló hálafeliratokat és körleveleket eszközöljenek ki a megyéktől. De minden ügyekezete daczára sem tudott tizenhat megyénél többet egyesíteni, a maga nézeteinek s rendszerének helyeslésére. A többi megyék majdnem mindnyájan határozottan pártolák Pest és Zala megyéknek a kormányt kárhoztató körleveleit. Azon néhány megye is, mely ez ügyben nem nyilatkozott, csak azért hallgat vala, mert mint óhajták, körülményeik közt nem lehetett a kormány ellen nyilatkozniok. Mindazáltal huszonnégy megye nyíltan gáncsolta a kormány alkotmányellenes eljárását. Tette ezt különösen Zágráb megye, mely, a horvát eseményeknek nemcsak szemtanúja, hanem egyszersmind áldozata, a fájdalom élénk hangján írt vala fel a királyhoz; s mint a tartományi gyűlés rendezéséből eredt sérelem által egyenesen érdekelt hatóság, leginkább igényelhetett méltányos meghallgattatást. És vájjon mit nyert e feliratára Zágráb megye ? Egy királyi leiratot, az 1846-ki február 13-ról, melyben a megye rendéinek tudtokra adatik, hogy ő felsége feliratukat, melyben a tartományi gyűléshez intézett legfelsőbb rendeleteit gáncsolni s a történteket becsmérelni vakmerően bátorkodnak, a legnagyobb bosszúsággal (gravissima cum indignatione) vette ; mivel benne nem csak azon tisztelet ellen vétenek, melylyel a királyi méltóság iránt tartoznak; hanem még elődeik emlékezete iránt is hálátlan lelkületet tanúsítanak. Teljesítették azok, miként illett vala, a felséges uralkodóház iránt kellő hódolat minden kötelmeit; s a rendek csak féktelenségöknél fogva ruházhatták azok hűségének dicséretét a magok hajlamára, melylyel a törvényes tekintély kisebbítésére törekednek.