Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 3. kötet (1868)

Hatodik könyv: Reformtörekvések a kormány részéről. A nemzet s kormány közti harcz a reformok iránya miatt

Harmadik fejezet. Egyéb kormányszabályok. 01 ellen. újabb nyilatkozatát láták abban azon alkotmányellenes kor- í845. mányrendszernek, mely ellen már az administrátori kérdés- A megyék ben oly erélyesen, de eddigelé sikeretlenűl, keltek ki. Mély le^rni1á^y.UJ fájdalmat gerjesztett bennök, hogy a magyar kormány, a rendszer maga pillanatnyi érdekei miatt, nem kételkedett az alkotmányos szellemű magyar-horvát pártot az elszakadást czélzó illyr-horvát pártnak feláldozni. De nem kevésbbé fontos vala a kérdés alkotmányos oldala. Horvátország nemessége eddigelé kétségtelen gyakorlatában volt a szavazatjognak tartományi és megyei gyűlésein. Ezt maga azon választmány munkálata is minden kétségen felül emelte, mely 1836-ban a tartományi gyűlés rendezésének kidolgozásával volt megbízva. Szempontunkból tekintve, nem tartozik a kérdéshez : vájjon helyes volt-e a köznemesség részvéte a tartományi gyűlésen; s ennél fogva, szükséges volt-e a tartományi gyűlés rendezése? A kérdés lényege itt csak a körűi forog : alkotmányos módon hajtatott-e végre az újítás? Mert akármit kívántak is a körülmények s a rend érdekei, annyi bizonyos : hogy alkotmányos nemzetnél a fennálló törvényes gyakorlatot a végrehajtó hatalom egyszerű rendelettel tényleg megváltoztatni nincs feljogosítva. És ebben fekszik a tartományi gyűlés rendezése körüli sérelem fő súlya : a kormány, tekintetbe nem vévén az alkotmányos jogok sérthetetlenségét, puszta rendelet által szűntetett meg alkotmányos joggyakorlatot; tényleges végrehajtással kezdte azt, mit elébb törvény által kellett volna meghatározni. A horvátországi köznemesség jogainak megcsorbítását oly súlyos alkotmánysérelemnek látták az ország számos törvényhatóságai, hogy némelyek azonnal felirat által kértek a királytól orvoslatot. Pest megye pedig, novemberi közgyűlésében, nem csak feliratot készített, hanem egy fényes küldöttséget is nevezett ki a királyhoz, mely a fejedelemnél élő szóval is szorgalmazná Horvátország abnormis állapotának megigazítását, s általában az új kormányrend-