Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 2. kötet (1868)

Negyedik könyv: A kormány ellenhatása a szabadelvű nemzeti irány ellen V. Ferdinánd első kormányéveiben

Második fejezet. Kormánykisérletek a nemzeti irány elfojtására. 75 tátott, Miklós czár szintoly ösztönt érze magában Ausztria- 1837—1839. nak belső bonyodalmak által ártalmára lenni, mint előde 1812-ben. S e felett Miklós czár nagyravágyó lelke, a lengyel forradalom elnyomása s a bécsi kabinettel való jó viszony helyreállítása után is hatalmas ingert talált I. Péter ama hogyományos tervében, folytatni pánszláv izgatásait a déli szláv népek azon csoportjai közt is, melyek a Habsburg dynasztiát uralták. Horvátországban a fő ügyvitellel ezen izgatásokra G áj Lajos bízatott meg, ki, mielőtt hazájában működni kezdett, huzamosabb ideig Oroszországban, jobbára Sz. Pétervárott mulatott. O-e, nemsokára hazatérte után, vagy mint némelyek mondják, Kollár, a panszlavismusnak a kárpátvidéki tótok közti ügynöke? nem tudjuk megmondani, — az 1832-ki országgyűlés megindulta után egy ily czimű röpiratot tett közzé Karlstadtban, Horvátországban: „Magyarokká legyünk-e?" mely a magyarság elleni polémiájának szenvedélyessége által oly figyelmet gerjesztett, hogy egy év leforgása alatt három kiadást ért. Ugyanazon időtájban Gáj némi nemzeties jellemű verseket s más apró iratokat is bocsáta ki, melyek szintazon czélra irányzának. Nem sokára azonban terjedtebb lőn működése. 1835-ben egy orosz ügy- Aziiiynsmus J( . OJ , . keletkezése. nök, a horvát nyelv tanulásának ürügye alatt több hónapig időzék Zágrábban, s Gáj Lajossal és gróf Draskovics Jánossal sűrű közlekedésben áll vala. Valószínűleg ezen értekezletek eredménye lett azon vegyes politikai és szépirodalmi lap, melyet Gáj ez évben megindított. A főlap „Illyrszke Narodne Novine"— azaz: lllyr nemzeti újság; —a melléklap „Danika" czímet viselt. Miként t. i. a Kárpát-vidéki tótok közt Kollár, ugy itt is Gáj irodalmi törekvéseket tűzött ki eleinte czégérűl; de azon különbséggel, hogy míg amott Kollár s pánszláv társai a cseh szójárást tették törekvéseik közlönyévé s fajegyesítő kapocscsá: Horvátországban egy új, a déliek legtöbbjével lehetőleg egyező irodalmi nyelv hozatott divatba a déli szlávok egyesítésére. E nyel-