Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 2. kötet (1868)

Negyedik könyv: A kormány ellenhatása a szabadelvű nemzeti irány ellen V. Ferdinánd első kormányéveiben

Negyedik könyv. V. Ferdinánd első kormányévei. 1837-1839. rokkal elválasztva, külön municipális jogokkal birt, a magyarokkal együtt ugyanazon alkotmányt élvezték, ugyanazon fő törvény-s kormányszékek által, a megyékben hasonló municipális hatóságok által igazgattattak; tartományuk részéről a magyar országgyűlésre ők is küldöttek követeket, s ezeken felül bánjok az ország zászlósai közt harmadik helyen, püspökeik, főispánjaik és mágnásaik a magyar főrendek közt ültek, egyaránt részesülve a közös törvényhozásban. E tartomány az anyaországgal eddigelé századokon keresztül a legjobb, mondhatni testvéries egyetértésben élt. Századok óta a közös alkotmány ótalma alatt, magyarok és horvátok közösen küzdének nemzeti s alkotmányos létökért, a bel és kül ellenségek, a török hódoltatási vágy s az osztrák absolutismus ellen. Együtt örvendének a jóllétnek és szerencsének, együtt tűrték a balszerencse csapásait; közös vala egész történelmök. Még a nemzetiség s mi ettől csak formában különbözik, a hazafiság ügyében is közösek voltak érzelmeik. A magyar hazát és nemzetiséget, mint a közös alkotmányos szabadság forrását, őszintén, lelkesen szerették. A nélkül, hogy szláv nyelvöket eldobták, elfeledték volna, tudták jobbára a magyart is. Kitűnőbb férfiaik Magyarországban csak ugy dicsőíttettek, mintha törzsökös magyarok voltak volna. A Zrínyiek a magyar történelem legjelesebb férfiai közt foglalnak helyet; s az ifjabb Zrínyi Miklós a maga korában a legünnepeltebb magyar költő vala. Mióta a magyarok, II. József németesíteni szándékozó törekvései következtében, nemzetiségük élénkebb érzetére ébredtek, az 1790-ki országgyűléstől kezdve, a horvát urak s követek is hévvel pártolák a magyar nyelvet s az annak ügyében alkotott törvényeket. Várasd megye még az 1830-ki országgyűlésre is oly utasítást adott képviselőinek, hogy pártolják a magyar nyelvnek hivatalossá tételét, s annak az iskolákban, a horvátországiakban is, taníttatását. Ugyanezen évben a zágrábi akadémia növendékei, meggyőződve a