Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 2. kötet (1868)
Negyedik könyv: A kormány ellenhatása a szabadelvű nemzeti irány ellen V. Ferdinánd első kormányéveiben
Második fejezet. Kormáuykisérletek a nemzeti irány elfojtására. (57 s nemzetiségi harcz folyamában, melyet a szlávok a ma- 1837-1839. gyarság ellen annyi epével s méltánytalansággal vívtak, egyéb iratokban is többször állíttatott vala részökró'l*), hogy gyűlöletök s heves kikeléseik a magyarok ellen eleitől fogva nem volt légyen egyéb visszahatásnál, a magyar nyelv és nemzetiség túlterjeszkedése ellen, mely a szláv nyelvet és nemzetiséget elnyomással fenyegette az országban. De ez nyilvános tényferclítés. Ha lehetett is talán a szlávoknak utóbb némi panaszuk, hogy a magyarságtól a társadalmi téren szórványosan, egyesek túlbuzgalma miatt nyomást szenvednek: ezen évekre nézve bizonyára alaptalan azon állítás, hogy a szláv izgatások a magyarok által előidézett természetes ellenhatásból származtak; mert maga a „Sláwy dcéra" megjelenésének kora és szelleme kétségbevonhatatlanul tanúsítja, hogy ama szláv izgatások a magyar korona területén egyenesen azon pánszláv törekvések eredményei, melyek nálunk a különféle szláv fajok kebelében valóságosan aggasztó módon nyilatkoztak. Mondók, hogy az említett költemény 1827-ben és 1832-ben látott napvilágot. Már pedig ezen évekig nemcsak a magyar törvényhozás nem alkotott oly törvényeket a magyar nyelvet illetőleg, melyekből bármily túlbuzgó szláv is képes volt volna a maga nyelvének s nemzetiségének elnyomatását bebizonyítani; hanem még a társadalmi téren sem merültek fel olyféle jelenetek a magyarság túlterjeszkedése tekintetében, melyek miatt később nem minden alap nélkül vádoltattak egyes túlbuzgó hazafiak, s melyeket például Széchenyi István 1842-ben maga is megróvott. Es aligha vádoltathatnánk túlzó rokonszenvvel nemzetiségünk iránt, ha azt állítanók, hogy inkább ama ') Hasonlót állított újabban gróf Majláth János „Neue Geschicbte der Magyarén" (I, 254) szintoly rosz szellemű, mint felületes, a tényeket számtalanszor ignoráló, még töbször elferdítő munkájában. így, miként e munka van irya, bűn irni történetet, jobb a hiány, mint ilyféle alaptalan, egy résznek hizelgő, a másik iránt igazságtalan, haza s nemzet ellen vétő férczelés. 5*
