Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 2. kötet (1868)

Negyedik könyv: A kormány ellenhatása a szabadelvű nemzeti irány ellen V. Ferdinánd első kormányéveiben

Második fejezet. Kormánykise'rletek a nemzeti irány elfojtására. 65 élet élénksége által egyátaljában oly magyar érzelműekké i837-i88&. váltak, hogy épen nem lőnek képesek felhevülni a panszlavismus eszméjétől. A városokban lakó tót származású polgárok, kik műveltségüket jobbára a német nyelv által szerezték, üzletöket e nyelven folytatták, abban szinte nem keresték dicsőségüket, hogy magokat a szlávság előharczosainak tolják fel. A katholika vallású tót papságban, egyetkettőt kivéve, hasonlókép nem talált nagyobb rokonszenvre a szláv nemzetiségek egyesülésének eszméje. A nép pedig, melynek egyébiránt, kivált némely megyékben, szójárása is nagyon különbözött a csehétől, a míveltség alantabb fokán álla, mintsem hogy azt felfogni képes volt volna; s a hasznosság elvéből indulva ki, ha módjában volt, inkább magyarul taníttatta, magyarrá képeztette gyermekét. Volt azonban egy osztály, mely valamint lelkesedéssel karolta fel, ugy kitartó szívóssággal is ápolta a .szláv fáj külön töredékeinek egyesülését hirdető eszméket: ezen osztályt az ágostai vallástételű tót papok egy része alkotta. Első és legkitűnőbb volt köztök Kollár János, a Kollár János pesti tótajkú evangélikus közönség papja, ki egy Sláwy acérája. dcéra czimű lyrai eposzban mint előharczosa lépett fel, nemcsak hazánkban, de általában is a szlávok közt, a panszlavismusnak. E költemény először 1827-ben lett nyilvánossá; teljesen pedig 1832-ben jelent meg Pesten. Kollár e költeményben, melynek czélja, a szláv faj dicsőítése, a panszlavismus (Vsesláwia) prófétája gyanánt lép fel. „Mi lesz, úgymond egy helyt, a szlávokból száz év alatt? Mi lesz egész Európa? A szlavismus folyton terjeszkedik, s mint az özönvíz, szakadatlan áramlással borítja el a világrészt. A nyelv, melyet a németek lenézőleg rabszolgák nyelvének gúnyolnak, az ő palotáik tereméiben, az ő folyamaik torkolatánál fog zengedezni. Szláv csatornákban áramlanak majdan a tudományok; szláv szokások s erkölcsök, szláv dalok és jelmezek fognak uralkodni az Elba és Szajna partjain." Az egész költemény sarkpontját e panszlavismus Horváth M., 25 év Magyarország tört. -bői. II. 5