Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 2. kötet (1868)

Negyedik könyv: A kormány ellenhatása a szabadelvű nemzeti irány ellen V. Ferdinánd első kormányéveiben

14 Negyedik könyv. V. Ferdinánd első kormányévei. út keresztülvinni a reformokat. Most tehát inkább az események folyamában felmerült oly egyes fontosabb kérdések eldöntését, elvek tisztázását s megalapítását tették feladatukká, melyek a jövendő országgyűlések reformtörekvéseit előkészítsék. Ezen nézet vezérlé őket a szólásszabadság mellett folytatott vitákban; ez által indíttattak Széchenyi István egy tervének pártolására s a sérelmek tárgyalására is. Mi Széchenyi tervét illeti: fentebb mondók, miképen ő mindenek előtt az ország anyagi érdekeit javaslá, s a mennyire egyes hazafi ereje engedi, törekvék is kifejteni, hogy aztán ezek segélyével s ezek erkölcsi hatása alatt czélszerűbben s könnyebben lehessen létesíteni a nemzet egyetemes újjászületését. E czélra irányzának azon reformjavaslatai is, melyeket legújabb munkájában, napvilágot a censura által elejébe vetett akadályok miatt csak az országgyűlés folyama alatt láthatott Stádiumban, tőn indítványba. 0 a maga „egymásutánjában" a kiállító erők előteremtését helyezé a teendők élére. A szabad föld és hitel megalapítása mellett pedig e czélra legszükségesebbnek hirdeté Budapestnek az ország anyagi középpontjává, széppé, kényelmessé, gazdaggá varázsolását, és a kiváltságos nemességnek közczélokra való adózását. Már fentebb említők, hogy ő reformterveinek e két fő részletét, az e körben teendők kezdetéül, egy Budapest közt részvények utján építendő állandó híd eszméjében egyesítette: a híd által közvetlenül Pest anyagi emelkedését s középponttá válását czélzá ugyan; de közvetve nem csekélyebb eredményt várt abból, ha a híd részvényes társaság által építtetik, s ennél fogva az átkelőktől fizetendő vám a nemesség nem-adózási kiváltságának varázsát megtöri, a nemességet közhasznú czélokra adózni szoktatja. Az eszme valósítását, melynek érdekében már az országgyűlés előtt Angolhonba utazott s egy külön röpiratot bocsáta ki, csak a törvényhozás tehette lehetővé; mert mielőtt a részvényes társaság megalakúlna, törvénynek kellé alkottatni, mely a vámfizetésnek minden-