Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 2. kötet (1868)
Negyedik könyv: A kormány ellenhatása a szabadelvű nemzeti irány ellen V. Ferdinánd első kormányéveiben
Harmadik fejezel. Kibékülés az 1839/40-ki országgyűlésen. 181 törvényesen nem folytathatták volna az országgyűlést. De a káptalanok nem mertek ily fontos ügyben a magok belátása szerint cselekedni; s mielőtt a városok követeinek válaszolnának, két tagot küldtek kebelökbó'l Bécsbe, megtudni a kormány véleményét. Az úrbéri törvények, örökváltság és szabad szólás miatt már különben is nagy lévén az országban az ingerültség, a kormány nem volt hajlandó azt újabb zavarokkal öregbíteni: türelemre inté tehát a káptalanok követeit, azzal biztatván őket, hogy a következő országgyűlésen különben is szándéka gondoskodni a szavazati jog szabályozásáról. A káptalanok követei ennek következtében nem járultak a városi követek elhatározásához; s ugy aztán ezek sem látták tanácsosnak, megtenni a makacs lépést, mely a káptalanok követeinek részvéte nélkül nem igért eredményt, s magok is a következő országgyűlésre halaszták az orvoslatot. A jelen országgyűlésen tehát, mint mondók, ismét nagy hévvel megújultak e tárgy felett a vitatkozások. A városi követek most is a városok hatóságainak rendezésétől függetlenül kivánták helyreállíttatni régi törvényes szavazatukat. De a rendek mindig csak azt válaszolták, hogy a törvényhozásbani részesülés joga nem a városi hatóságoknak, hanem a polgárok közönségének adatott meg törvényeink által: míg tehát a városok akként nem rendeztetnek, hogy követeik ne egyedül a hatóság által, mint most történik, hanem a polgárok összessége által választassanak s utasíttassanak, mind addig a fenálló gyakorlattól el nem állhatnak. A városi követek közt e miatt mind nagyobb lett az ingerültség. Minden alkalmat megragadtak keserű panaszaik előadására, s bár mi tárgy forgott is szőnyegen, mihelyt szóhoz juthattak, azonnal és örökösen csak sérelmeikről szónokoltak; a fenforgó tárgyakban pedig szavazni sem'akartak, míg egyenként nem szavazhatnak. Ezen ingerültség, mely a legfontosabb ügyek tái-gyalását is minduntalan megzavará, nem ritkán megakasztá, végül arra