Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 2. kötet (1868)

Negyedik könyv: A kormány ellenhatása a szabadelvű nemzeti irány ellen V. Ferdinánd első kormányéveiben

178 Negyedik könyv. V. Ferdinánd első kormányévei. 1840. A városok törvényhozási részvétének kérdése. zasságok tárgyában több példái merültek fel, tudtára adták a kormánynak, miszerint a viszály lehető kiegyenlítése végett elhatározták, kebelökbó'l egy püspököt Rómába küldeniök. A kormány tehát megvárni szándékozott a pápával tartandó értekezlet eredményét, s válaszát e miatt a következő' országgyűlésre halasztotta. A törvény meg nem erősítésének azon keserű viszályok lőnek következményei, melyek, mint látni fogjuk, az országgyűlés után, a vármegyék és egyházi kormány közt több éviglen folytak. A másik tárgyat, mely a vallási és szólásszabadsági ügy mellett, mind hevesebben megújuló vitatkozások közt az egész országgyűlésen keresztül húzódott, a városok országgyűlési szavazatának kérdése képezte. Már az 1790-ki nemzeti mozgalmak idejében élénk visszahatás jelentkezett a városok kebelében a nemesség ellen azon korlátozás miatt, melynél fogva az összes polgári rend csak egy szavazatra szoríttatott az országgyűléseken. A városok polgárai akkoron nagy hévvel, sőt fenyegetődzve követeltek a magok számára méltányosabb s arányosabb részvételt a törvényhozásban. A királyhoz intézett egy feliratukban készebbeknek nyilatkoztak még alkotmányos jogaikat is annak kezébe tenni le, mintsem e megszorítást tűrni a nemesség részéről. E követelések e század első tizedeiben elcsöndesedtek ugyan; az 1825-ki ébredéssel azonban ezek is megújultak; s azóta nem volt országgyűlés, melyen a városok küldöttei mind erősbödő követeléssel, mind türelmetlenebbül ne sürgették volna, hogy miként a megyék mindegyike külön szavazattal bir: ugy a szabad királyi városoknak is egyenként külön szavazata legyen a törvényhozó testületben. Az ország rendéi a városi küldöttek e követelését elvileg soha sem ellenzették ugyan ; mielőtt azonban nekik a törvényhozásba nagyobb befolyást engednének, okvetetlen szükségesnek látták, a városi igazgatás szervezetét újjá alakítani. Különösen két oly körülmény forgott fenn a kir. városok szerkezetében, melyeknek átalakítása előtt nem