Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 2. kötet (1868)

Negyedik könyv: A kormány ellenhatása a szabadelvű nemzeti irány ellen V. Ferdinánd első kormányéveiben

Harmadik fejezet. Kibékülés az 1830/40-ki országgyűlésen. 151 a helyett, hogy a fenálló törvény sérelmének orvoslatát sürgetnék, csak újabb, szintoly könnyen megsérthető törvényt alkotnának. Mindenek előtt tehát a sértett törvény tekintélyének helyreállítását, s a sérelem minden következéseinek megszűntetését látván szükségesnek: egy erélyes és kimerítő üzenetben fejték ki nézeteiket mind azok iránt, mik e tárgyat átalánosan, s mik különösen azon elveket illették, melyeket a főrendek többsége a bírói hatalomról s a kormány jogairól felállított. Felhordtak ez üzenetben minden érvet s okerőt, mit e tárgyra nézve a törvény betűje s az alkotmány szelleme magában foglalt. Megmutatták különösen, hogy puszta szóval, bár mily szabad legyen is az, rendőri fenyítésre méltó tiszteletlenséget igen, de hűtlenséget elkövetni egyátaljában nem lehet. Mert, minthogy régiebb törvényeink s alkotmányunk szelleme szerint a király tanácsosai felelősek; s a király és kormány ennél fogva külön politikai fogalmak: mind az, mi szóval a kormány ellen mondatik, nem a királyt, hanem a kik által kormányoz, tanácsosait sújtja. Es minthogy a tanácsosok kormány eljárása felett a nemzet ellenőrködési joga kétségbe nem vonható: büntetni lehet ugyan a szabad szólás által elkövetett vétket birsággal; — a minthogy azt törvényeink valóban huszonnégy ezüst gírával rendelik is büntetni: de hűtlenség vádja alá ily vétek soha sem eshetvén, „notapert" semmi esetben sem vonhat maga után. Ily értelemben szólott az ellenzék a felső házban is, midőn ott a rendek ezen üzenete tárgyaltatott. „Kezünkben — ugy monda egyebek közt Batthyáni Lajos, -— kezünkben a törvényt, sziveinkben pedig jogunk helyességének tudatát hordván, kívánjunk igazságot kegyelmes urunk királyunktól azon szolgái ellen, kik azt merik remélni, hogy tetszhetnek a fejedelemnek, ha a hű magyar ellen mind azt elkövetik, mi egy nemzetet lealacsonyít, bizodalmát elfojtja, ragaszkodását gyöngíti, sőt magát az ország nyugalmát is felháborítja .... Ha urok dicsősége inkább szívökön