Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 2. kötet (1868)

Negyedik könyv: A kormány ellenhatása a szabadelvű nemzeti irány ellen V. Ferdinánd első kormányéveiben

Harmadik fejezet. Kibékülés az 1839/40-ki országgyűlésen 133 egyéniségeihez tartozott. Az ellenzékiek első sorában ál- 1839. lott ezen gyűlésen még Széchenyi István is; a reformok e nagy hatású megindítója. Aggodalommal kezdé azonban már koronként észrevenni, hogy maholnap neki is nyakára nő az ellenzék. Az ifjabbak közöl, kik jelenleg először vettek részt a törvényhozásban, s Batthyánival a párt megalakításában közremunkáltak, különösen Eötvös József és Teleki László, utóbb is fontos szerepeket játszandók, vonták magokra a köz figyelmet. Mind a ketten, bár iellemökre nézve igen különbözők, Ba™E5' '• ° 0 7 József azon fényes egyéniségek közé tartoznak, melyekre a genius félreismerhetlenűl reányomta a maga bélyegét. Eötvöst, ki már kora ifjúságában fellépett vala az irodalom mezején, most, ezen országgyűlés megnyíltakor, bár még alig haladta meg életének 26-ik évét, leggenialisabb irói egyikének ismerte s ünnepelte a nemzet. „Véleménye a fogház javítás ügyében", kivált pedig a „Carthausi" czímű regényes költemény, melyek elseje külön röpiratként, másodika a „Budapesti Arvizkönyv" köteteiben jelent meg, egy tündöklő lángész szüleménye. A „Carthausi", mely a külföldön is élénk figyelmet ébresztett és sok magasztalást szerzett neki, Byroni szellemet tűntet fel előttünk, mely az új világot rajzolja és birálja, a társadalom nagy kérdéseit, a vallást és szabadságot, a családot és nevelést, az osztályok szellemét s irányait, mély lélektani felfogással tárgyalja. A phantasia rendkívüli gazdagsága mellett oly fellengző világnézetet fejteget, oly dús a meglepő s mindig helyes, mindig való reflexiókban, hogy szinte nehéz meghatározni, mi nagyobb az iróban : a költő-e vagy a philosoph?1) A jelen >) E remek művet alig jellemezheti találóbban a műite'szet, mint Pap Endre következő versei, melyeket csak aze'rt közlünk, mivel egyszersmind az iró egyéniségét is festik: Eánatnak könyve, kár, hogy nem regény; De nincsen benne egy szó költemény.