Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 2. kötet (1868)
Negyedik könyv: A kormány ellenhatása a szabadelvű nemzeti irány ellen V. Ferdinánd első kormányéveiben
130 Negyedik könyv. V. Ferdinánd első kormányiSvei. „10. Minden remélhető jobblétnek föltétele a gyermekek jobb nevelése: azon kell tehát lennünk, hogy ezek ugy neveltessenek, miszerint főképen politikai feladatuknak megfelelni képesek is, hajlandók is legyenek." Ezen elveket Batthyáni Lajos első indítványként terjeszté elvrokonai elébe; s körülbelül ezek alapján alakúit meg aztán a főrendi ellenzék. Batthyáni tulajdonképen csak a czélt, a párt megalakítását szorgalmazá azon tűzzel s állhatatos kitartással, mely jellemének sajátja volt, a nélkül hogy abban a vezéri szerepet igényelte volna. Az ügy, melynek múlhatlan szükségét érzé, s nem személyes érdek, dicsvágy és hiúság ösztönzé őt erőkifejtésre. Olynemű volt azonban egyénisége, hogy őt, mihelyt fellépett, minden elvrokon önként elismerte pártvezérnek, bár eddigelé a nyilvánosság semmi nemében nem tűnt fel s egészen ismeretlen volt a nemzet előtt. Volt kétségkívül a szabadelvű főrendűek körében egynémely egyéniség, ki nálánál fényesebb szónoki tehetséggel, a hazai ügyek kimerítőbb ismeretével rösmarty Mihály „Az elhagyott anya" czimű költeményében oly szívrázó fájdalommal vádol, hogy ,,a márványkebel átka van rajta", elnémetesedése s a nemzeti e'rzelem hiánya miatt, — e két testvérhölgy dicső példája törte meg az utat, hogy hideg közönjükből a közügyek iránt érdekeltségre, nemzeties érzelmekre s erényekre ébredjenek. Lelkesen fogván fel hivatásukat, mely nekik, mint oly jeles férfiak nejeinek kitűzve volt, s meggyőződvén, hogy főnemességünkben a nemzeti érzelem mindaddig nem verhet mélyebb gyökereket, míg a társalgásban idegen nyelv és szellem, minden honi iránt pedig közönyösség uralkodik: ők valának az elsők, kik termeikben a nemzeti nyelvet, társalgásukban a nemzeti szellemet divatossá tették. Elére álltak több honias irányú kezdeménynek, s a hazaszeretetben férjeikkel s egymással vetélkedve, buzogtak a közérdekek ápolásában. S a szép példa hamar átalános követésre talált. A nagyúri termekből majdnem egy század óta száműzött honi nyelv bájosan kezd vala hangzani a szép ajkakról; a társalgás honias színezetet nyert; a közvigalmakban a nemzeti zene, táncz és viselet már ezen országgyűlés folytában uralkodóvá lett. És mind ezek szemléleténél a hazafiúi kebel, egy szebb jövő álmaiba merülve, áldást rebegett a lelkes két testvérhölgy nevére.
