Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 2. kötet (1868)
Negyedik könyv: A kormány ellenhatása a szabadelvű nemzeti irány ellen V. Ferdinánd első kormányéveiben
Harmadik fejezet. Kibékülés az 1839/40-ki országgyűlésen. 127 rólagos kiváltságai megszűnjenek, s még inkább, hogy an- 1839. nak politikai jogai a többi osztályokra is kiterjesztessenek; minél fogva az alkotmány sánczaiba valamennyi osztály bevétessék, s köztök ekként érdekegység eszközöltetvén, a nemzet egy tömör testté egyesüljön. De a rendiség tágasabb kifejtésén s igazságosabb elvekre alapításán túl ez időben, midőn a reformot még egyedül a nemesség alkothatta, s a törvényhozásban a városi polgárság sem birt kellő befolyással, a demokratiai jogegyenlőség felé igen keveseknek terjedt ki gondolata. Azért Batthyániban sem lehet egyéni szűkkeblűségnek tekinteni, ha elvei a politikai szabadságról ez időben még nem voltak azonosak a franczia szabású demokratiával. Ily elvekkel s azon elhatározott szándokkal jelent ő meg az országgyűlésen, hogy a nemzeti haladás ügyét egy erős főrendi ellenzéki párt megalakítása által^ előbbre mozdítsa. Barátaival s különösen gróf Szapáry Sándorral ez iránt már a gyűlés előtt is sokat tanácskozott; és bár a különben nagy tehetségű, de önző Szapáry, midőn a dolog kenyérszegésre került, nem maradt hű adott szavához: Batthyáninak e pártszervezés első gondja lett főrendű társai gyülekezetében. E végre elvrokonaival mindiárt megér- A főrendi eilenzék szerkezte után több értekezleteket tartott; s azon átalános el- vezése. veken kivűl, melyeken az egész országos ellenzéki párt alapúit, a főrendi ellenzéknek különösen a következő kiindulási pontokat ajánlá egy beszédében kitűzetni: „Tervünkben, úgymond, három fő kérdés fordul elő, t. i.: mi a mi czélunk; miért tűztük ki azt magunknak; és mi módon érhetjük el azt? „Tekintetbe vévén, hogy hazánkban minden lehető jót csak ugy lehet előmozdítani, ha a politikai hatalom is ott összpontosíttatik, hol a vagyon és értelmiség legnagyobb súlya létezik összpontosítva; ezen középpontnak pedig a mágnási rendet tekintvén: e rendnek mind parlamentáris, mind extraparlamentáris túlsúlyát tűztük ki czélunknak. E