Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 1. kötet (1868)
Első könyv: Bevezetés. Az 1825-ki országgyülés előtti viszonyok
80 Első könyv. Rcvezetés. mely újabb európai irodalom e nemű termékeivel is bizton versenyezhetnek. A hatásra nézve azonban, melyet e művek a közönségre gyakoridnak, egyik sem mérkőzhetett a „Zalán futásával". E mű különben is azon veszélyek hatása alatt szülemlett, melyekkel a bécsi kormány 1823-ban fenyegette a nemzet alkotmányos életét. A huszonhárom éves költő, miként életirója, Gyulay Pál, tanúskodik, „a megyei küzdelmek zajában, e válságos napok kétségbeesése s reménye közt, hazafiúi lelkesedése s fájdalma egész erejéből írta azt... Nem mást fejez ki az, mint azt a nemzeti hangulatot, melyet a politikai események felköltöttek, s melyet megerősödött, tisztább lelkesüléssé akar emelni .. . Hanyatló nemzetét siratja, mely a béke ölén sülyedésnek indúlt, mely feledi múltját, nem hiszen jövőjében, megfosztja s megfosztatni engedi magát legdrágább kincseitől, s ha a veszélyre fel-felriad is néha, újra tétlenségbe merül. A múlt nagyság képeit tűnteti fel, hogy önérzetet költsön, ébreszsze a sülyedőket, bátorítsa a küzdőket. A honalapítás nagy tettét rajzolja, az unokáknak némán is kiáltva: hát ti elfogjátok-e veszteni e dicsőn szerzett hont? Már elvesztettétek; de újra meg kell alapítanotok, nem karddal, hanem hazafiúi erénynyel s kitartással; lelkesüljetek őseitek nagy példáján, pirúlva, szenvedve és soha ki nem fáradva; e napok épen oly elhatározók, ha nem is oly dicsőek, mint Árpád csatái. Az noaaiom ezen j]y élénk, ily nemzeties és hazafias irodalom hatása a kéz- 7 J 1 J eietre. nem is maradhatott üdves hatás nélkül az összes nemzeti életre. Mintegy bevezetés volt az a további politikai és társadalmi kifejlődésre. Hatásának első, kétségtelen bizonyítványa lőn, hogy az olvasó közönség napról napra szaporodni kezdett. A nemzet figyelme mindinkább szellemi érdekei felé fordúlt, s érezni kezdé, hogy csak ezekre építve, vetheti meg a sóváron óhajtott nemzeti jobblét alapjait. Ennek érzetétől pedig elválhatatlan volt, hogy szabadulni ne kivánjon ama bilincsektől, melyek által szabadabb szel-