Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 1. kötet (1868)

Első könyv: Bevezetés. Az 1825-ki országgyülés előtti viszonyok

60 Első könyv. Bevezetés. érzékenyebben sújtotta, mint a prózai irodalmat; nemcsak mivel költőink több jelesét megfosztotta szabadságától, hanem azért is, mivel a költészet némely fő tárgyának, a hazának, szabadságnak stb. megéneklését veszélyesnek mutatta fel. Az új század azonban, melynek elején a nagyszerű világesemények s a nyomasztó hazai állapotok a politikai elleneéket erélyesebb visszahatásra ébresztették, a költészeti irodalomra nézve is új korszakot nyitott meg. Mindjárt a század első évében lépett fel „Himfyje" első kötetével, „A kesergő szerelemmel", Kisfaludy Sándor. Követték ezt néhány év múlva (1807-ben) „A boldog szerelem" és a „Regék a magyar előidőből": Csobáncz, Tátika, Somlyó; utóbb „Dobozy Mihály és hitvese", a „Szentmihályhegyi Remete", „A megboszúlt hitszegő", a „Gyula Szerelme" czímű regék és számos történelmi drámák. Hogy a példátlan hatásról, melyet e művek, kivált Himfy szerelmei és a regék, a közönségre gyakoroltak, számot adhassunk, el kell mondanunk ezek forrását, genesisét, melyet a költő, eddigelé kiadatlan „Hattyúdalában" önmaga ekként énekel meg: ....Fájt lelkemnek, folyvást látnom, A magyar mint tíinedez Nyelve'vel és ruhájával; — S a német mint fejledez. Fájt hallanom, magyarokban Magyar hang mint némult el; S magyar is, ha szólíttaték, Divat, németül felel.... Fájt látnom, mely igen könnyen Lőn németté sok magyar, S magyar lenni, mint szűnt meg már Az elfajult felsőbb kar De még inkább fájt, látnom ezt Nemzetem nőnemében.... Sebesebben korcsulának, Mint a nemzet fiai, Nemzetiség tagadásban, Nyelv s összokás-hagyásban,