Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig - 1. kötet (1868)

Első könyv: Bevezetés. Az 1825-ki országgyülés előtti viszonyok

48 Első könyv. Bevezetés. kitartó, hogy a kormány magát végre kénytelennek érezze politikája megváltoztatására. E szellemi mozgalom vázolására kell tehát; — ha csak rövid áttekintésben, csak a mozgalom főbb mozzanatait, szerzőit és vezéreit érintve is, áttérni elbeszélésünknek, hogy ezen kornak csak némileg is élethű képét ábrázolhassuk; mert — mint Toldy Ferencz oly helyesen mondja, — „a kik irodalmunk s kivált költészetünk történetét nem tudják, a nemzeti lélek fölgerjedése s az országos élet buzgóbb nyilatkozása egyik főbb tényezőjét nem ismerik." Ezen észlelésnél azonban nem lehet feladatunk akár kimerítő történelmét adni ezen kori irodalmunknak s részletesen elbeszélni mind azon buzgó, nemes munkálkodást, melyet az eleinte kicsiny, de mind számra, mind erőre, mind hatásra nézve folyton növekedő irói koszorú, nemzeti irodalmunk mívelésében annyi akadályok daczára is kifejtett; akár az irodalmi műveket belbecsök, önálló jelentékenységök szerint mérlegelnünk s megítélnünk: mind ez az irodalom történelmének hivatása. Itt csak azt fogjuk nyomozni: mily érintkezés, milyen kölcsönös viszony létezett az irodalom s a cselekvényes élet között; mily lökést adott a külső élet a szellemi mozgalomnak; s ez minő visszahatást gyakorolt az állami s társadalmi élet tüneményeire? Csak körvonalaiban akarjuk tehát ábrázolni irodalmunkat, annak irányát s hatását a közéletre 1). Csak néhány jelesbjeit említendjük azon örökké kegyeletes emlékezetre s nemzeti hálára méltó hazafiaknak, kik, bár a tudatlan, vagy tespedő, vagy elnem]) És tán még ez is némi vakmerőség volt volna részemről akkor, midőn a hazától távol levőnek nem állott rendelkezésemre egy nemzeti könyvtár, ha nagy érdemű Toldy Ferenczünk s nekem kedves barátom irodalomtörténeti jeles munkái nem szolgálnak útmutatóimúl. Most, a hazában, nem hiányzanék többé az anyag kimerítőbb dolgozatra; de czélomra, ugy vélekedem, e vázlat is elég: miért is csak némely hézagok pótlására szorítkozva, az irodalmunk történetét bővebben tanulmányozni kivánó olvasót Toldy Ferencz és Gyulay Pál e nembeli jeles munkáira utalom.